Az alábbi beszélgetés a Barikád hetilapban jelent meg

- Volner úr, ön az országgyűlés egyik legaktívabb képviselője, számos alkalommal szólalt fel különböző gazdasági, rendvédelmi és honvédelmi kérdés tárgyalásakor, felkészültségét legutóbb Török Gábor politikai elemző is kiemelte egyik írásában. Mit gondol, meglepte a jobbikos politikusok felkészültsége a parlamenti ellenfeleiket?

- Minden nagyképűség nélkül mondhatom, hogy óriási meglepetést okoztunk. A Jobbik presztízse szakmai körökben látványosan javult, mióta bejutottunk az Országgyűlésbe. A politikai ellenfeleink a választások előtt folyamatosan azt sulykolták a közvéleménybe, hogy a Jobbik egy demagóg párt, amely csak kiabálni tud (meg a szalonképtelen, kocsmai stílus, bla, bla, stb. - de ezen megállapítások feltűnő módon újabban eltűntek, a szélsőséges liberális sajtóból is - a szerk.). Ehhez képest nem kis megdöbbenést okoztak a jobbikos képviselők a szakmai viták kapcsán, hiszen kiderült, hogy a Jobbik szakmailag nem csupán felnőtt a két évtizedes, vagy még régebbi politikai tapasztalattal rendelkező pártokhoz, de a képviselői nem ritkán látványosan felülmúlták nagy politikai rutinnal rendelkező ellenfeleiket.

- Mit gondol, minek tulajdonítható ez a siker?

- Először is, a Jobbik vezetése szerencsére nem követte el azt a hibát, mint más pártoké: nálunk nem a vezetéssel ápolt jó viszony, a sokat emlegetett kapcsolati tőke számított a képviselőcsoport összeállításánál, hanem a szakmai alkalmasság. Másodszor: a jobbikos politikusok szívvel-lélekkel politizálnak. Ennek következménye az is, hogy általában több jobbikos képviselő van az ülésteremben, mint az összes pártból együttvéve. Harmadszor: a Jobbikon belül nincs álláshalmozás, ezért teljes erővel a parlamenti munkára tudunk koncentrálni, a legtöbben heti 60-80 órát dolgozunk a hivatalos 40 helyett. Ezzel szemben érdemes megnézni a fideszes képviselőket: keddenként, amikor nincs szavazás, a 262 képviselőből rendszeresen csak 7-8 van jelen, ők is jellemzően csak azért, mert hozzá kell szólniuk aznap a vitához. A legtöbben polgármesterek, a megyei közgyűlések tagjai és más álláshalmozók, egyszerre három-négy-öt helyről kapnak fizetést, nem csoda hát, ha nem tudnak egyik feladatuknak sem teljes értékűen megfelelni. Nálunk nincs ilyen, itt keményen teljesíteni kell. Látszik is a különbség…

- Térjünk át a rendvédelmi kérdésekre. Az Országgyűlés elfogadta a "három csapás" néven ismertté vált javaslatot, második lépcsőben pedig a kormány közbiztonsági csomagját is. Mi a véleménye ezekről?

- A "három csapást" a Fidesz – több más ötletével együtt – a Jobbiktól lopta, 2008 októberében Olaszliszkán a Jobbik és a Gárda közös rendezvényén én magam jelentettem be. Másfél hónap múlva a Fidesz propagandagépezete bedobta saját találmányként. Ez még nem volna baj, hiszen örülünk, ha a programunk megvalósul. Az a baj, hogy a Fidesz – nem meglepő módon – erősen felpuhította az eredeti javaslatot, így már csak a bűnelkövetői kör 7%-át érinti. Azért, hogy a Jobbik ne szavazza meg ezt a törvénycsomagot, a Fidesz egy piszkos trükköt vetett be: becsempészte a csomagba a holokauszt és a kommunista rendszerek bűneinek tagadását börtönbüntetéssel fenyegető paragrafust. Ezt a szólásszabadság híveiként természetesen nem szavazhattuk meg.

- És mi a helyzet az új közbiztonsági csomaggal?

- Mivel a Fidesz a három csapással még csak nem is érintette a megélhetési bűnözést, a kormányt kemény kritikával illettük és minden rendelkezésünkre álló eszközzel igyekeztünk nyomás alá helyezni: plenáris üléseken és
sajtótájékoztatókon szedtük ízekre az első közbiztonsági csomagot, rámutatva hibáira és hiányosságaira. A hatás nem maradt el, rövidesen rohammunkában terjesztették be a második közbiztonsági csomagot. Jellemző a sietségre, hogy helyesírási és szakmai hibák egész tömege jellemezte a beterjesztett törvényjavaslatot, ezek egy részét utólag, módosító javaslatokkal kellett korrigálni.

- Mit gondol, miért került lépéskényszerbe a Jobbik miatt a Fidesz? Hiszen megvan a kétharmad…

- Ez igaz, de Orbán Viktor a Jobbik-frakciónál tett látogatásán is világossá tette: a Jobbikot tartja az egyetlen, a Fidesz hatalmát megtörni képes, kormányzati szerepre is alkalmas pártnak. Az MSZP romokban, az LMP pedig szakmailag teljesen súlytalan, a Jobbik az egyetlen olyan párt, amely képes lehet négy év múlva magához vonzani a most Fideszre szavazó, nemzeti érzelmű emberek millióit. Ez egy állandó, erős nyomás a Fideszen, a folyosón a fideszes képviselők be is ismerik: fél szemmel állandóan a Jobbikot nézik, tartanak tőlünk. De visszatérve a második közbiztonsági csomaghoz: ez már a magyarok millióit is nyugtalanító megélhetési bűnözéssel is foglalkozik.
Csak az a baj, hogy nem a megfelelő módon teszi: ahol keménynek kéne lennie, ott erélytelen, ahol nem kéne, ott pedig keményít. A törvény legnagyobb hibája, hogy a Fidesz nem tudott szembesülni saját, korábbi tévedésével, azzal, hogy az első Orbán-kormány 1999-ben azzal kozmetikázta a bűnözési statisztikákat, hogy a vagyon elleni bűncselekményiszabálysértési értékhatárt kétszeresére emelte, ezáltal gyakorlatilag mentesítette a büntetőjogi
felelősségre vonás alól a megélhetési bűnözők tömegeit, rászabadítva őket a társadalomra.

Most - nem tudván szembesülni saját hibáikkal – nem akarták lecsökkenti az értékhatárt, hanem megpróbálták a szabálysértésekről szóló törvény keretein belül kezelni a bűnözés problémáját. Ez óriási szakmai hiba, amely rányomta bélyegét az egyébként is előkészítetlen rohammunkára. Jellemző példa, hogy a nem megfelelően alkalmazott jogalkotási eszköztár miatt a kormány a tulajdon elleni szabálysértések elkövetőinek, vagy a gárdistának vélt személyek előállítása és a bizonyítékok felkutatása céljából szabálysértések esetén is lehetővé tett volna a rendőrség számára azt, hogy bebocsátás vagy hatósági határozat nélkül is behatolhasson magánlakásokba. Amikor szembesítettük azzal a kormány álláspontját képviselő államtitkárt a bizottsági ülésen, hogy ilyen jogosítványai a rendőrségnek még a jóval szigorúbb büntetéssel fenyegetett bűncselekmények esetén sincsenek, zavart hebegés-habogás volt a válasz, végül a jogvédő szervezetek nemzetközi felháborodása miatt ki is vették a végleges javaslatból ezt a rendelkezést.

- Jól értem? A gárdistákat úgy bírálnák el, mint a megélhetési bűnözőket?

- Sajnos igen. Orbánék úgy próbálják a demokratikus intézményrendszer lerombolása miatti egyre erősebb nemzetközi kritikáknak elejét venni, hogy a feltételeket diktáló nyugati üzleti köröket a Gárda elleni erőszakos fellépéssel próbálják megnyugtatni. Persze másra is jó volt a közbiztonsági csomagba piszkos trükként betenni a Gárda elleni fellépést: így azt sulykolhatják a Fidesz által uralt médiában, hogy a Jobbik nem volt hajlandó megszavazni sem a „három csapást”, sem pedig a közbiztonsági csomagot. Azt persze nem teszik hozzá, hogy a holokauszt tagadásának büntethetőségét, vagy a hazafias cselekedeteikről ismert gárdisták üldözését nyilván nem szavazhatja meg egyetlen nemzeti párt sem.

- Mi a helyzet a Fidesz által beígért 3500 új rendőrrel és a "két hét alatt rendet teszünk" szlogennel?

- A szokásosnak mondható politikusi handabanda ez is. Azt a vak is láthatja, hogy két hét alatt nem lett rend, mindössze annyi történt, hogy az ország egyik feléről elvonták a rendőröket, azért, hogy a másik felén több lehessen belőlük. Ez azonban csak ideiglenes állapot. A 3500 új rendőrről pedig annyit, hogy jelenleg a tiszthelyettes képző iskolák ennek csak a harmadát képesek egy év alatt kibocsátani, és akkor még nem számoltunk az órási fluktuációval. Ahhoz, hogy valóban rend legyen, egy erős kezű, határozott, a nemzeti érdekeket
figyelembe vevő kormányra van szükség, nem egy olyanra, amely csupán lépéskényszer hatására hajlandó cselekedni, de azt is úgy, hogy fél szemmel külföldre sandít.

A "két hét alatt rendet teszünk" politikai demagógiának sajnálatos, de egyben hű tükörképe, hogy két hét alatt nem hogy rend nem lett, hanem gyilkosság áldozatává vált két rendőr. Pintér elvtárs semmilyen módon nem fenyítette be a bűnözőket, továbbra is szabadon, lényegében jogkövetkezmény nélkül emelhetnek kezet a rendőrre az erőszakos cigánybűnözők, mert származásukra tekintettel úgy sem kezd velük a hatalom semmit, amit ők nagyon jól ki is használnak. A rendőrségünk erélytelensége nemzetközi összehasonlításban is sajnos kritikán aluli, a frusztráltságukat a gárdistákon és más törvénytisztelő hazafiakon vezetik le - a szerk.

(Barikád hetilap)