Szeretettel köszöntelek a Hungarica.hírportál közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Hungarica.hírportál vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Hungarica.hírportál közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Hungarica.hírportál vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Hungarica.hírportál közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Hungarica.hírportál vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Hungarica.hírportál közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Hungarica.hírportál vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Az emberek az Orbán-kormány hivatalba lépése óta elindított intézkedések közül leginkább az adócsökkentésre emlékeznek, és arra, hogy a nők 40 évi munka után elmehetnek nyugdíjba.
A Vasárnapi Hírekben az olvasható, hogy a Fidesz-szavazók által adott érdemjegy négyes alatti. A szocialista szimpatizánsok kettes osztályzattal értékelték a kabinetet, náluk valamivel jobb véleménnyel vannak a kormányról a Jobbik és az LMP szavazói. A bizonytalanoktól 2,8-as átlagot kapott a kormány az első hónapjaira - írták.
A Vasárnapi Hírekben közzétett grafikonok alapján az augusztus 7-15. között megkérdezettek 40 százaléka szerint nem változtatott az Orbán-kormány eddigi tevékenysége az ország helyzetén. 37 százalékuk szerint javított, 15 százalékuk szerint rontott, 8 százalék pedig nem tudja, illetve nem válaszolt.
A válaszadók 45 százaléka szerint nem változott az ország gazdasági helyzete, 26 százaléka szerint romlott, 19 százaléka szerint viszont javult. (Tíz százalék nem tudja, illetve nem válaszolt.)
Az országban élő emberek helyzete a többség véleménye szerint nem változott, illetve romlott (40-40 százalék). A válaszadók 10 százaléka mondta azt, hogy javult. (Ugyancsak tíz százalék nem tudja, illetve nem válaszolt.)
A "Hogyan alakult ön, illetve családjának helyzete?" kérdésre a válaszolók 61 százaléka azt mondta: nem változott, 29 százalékuk szerint romlott, 8 százalékuk szerint javult, 2 százaléknyian pedig nem tudják, illetve nem válaszoltak.
A többség - 47 százalék - szerint a 2010-es év hátralévő részében az ország gazdasági helyzete javulni fog. A megkérdezettek 27 százaléka válaszolt úgy, hogy nem változik a gazdasági helyzet, 16 százalékuk szerint pedig romlik. (Tíz százalék nem tudja, illetve nem válaszolt.)
A válaszadók az Orbán-kormány hivatalba lépése óta elindított intézkedések közül leginkább az adócsökkentésre emlékeznek, és arra, hogy a nők 40 évi munka után elmehetnek nyugdíjba.
A felmérés összes megkérdezettjének 15 százaléka a kormány mindegyik intézkedésével egyetért, 7 százalékuk viszont egyikkel sem.
A Szonda Ipsos a felméréssel szinte párhuzamosan pártpreferencia-kutatást is végzett 1500 ember személyes megkérdezésével. A Népszabadságban a hét közepén megjelent, augusztus 10-17. közötti felmérés adatai szerint nem változtak jelentősen a pártok közötti erőviszonyok augusztusban, a Fidesznek továbbra is jelentős előnye van.
A biztos pártválasztók körében a Fidesz augusztusban 61 százalékon állt, ugyanúgy, mint júliusban, az MSZP pedig három hónapja nem veszített és nem nyert újabb választókat, továbbra is 18 százalék szavazna a baloldali pártra. Erősödött viszont a Jobbik, a biztos pártválasztók 15 százaléka voksolna rájuk.
Új alkotmány a cél
Orbán Viktor miniszterelnök felkérésére hattagú testület alakult az új alkotmány koncepciójának kidolgozására, a Ház pedig egy alkotmány-előkészítő bizottság felállításáról döntött. A kormányfő szerint 2011 tavaszán el kell fogadni az új alaptörvényt. Az új Országgyűlés a megalakulása óta hétszer módosította az alkotmányt.
A mai magyar alkotmány egy "technokrata szabályhalmaz", amelyben nincs semmi, amit az ember tisztelhetne - ezt mondta Orbán Viktor 2009 novemberében, amikor újságírók egy könyvbemutató után az alaptörvényről kérdezték a Fidesz elnökét. Arra a kérdésre, hogy szerinte mi lenne a következő alaptörvény első oldalán, azt mondta: a lengyel alkotmány invokációszerű részét tartja célravezetőnek, de "egy alkotmányt megalkotni nem egy pártügy, sőt még nem is csak egy parlament ügye (...), annál jóval szélesebb és fontosabb ügy".
Május 29-i miniszterelnökké választása után néhány nappal Orbán Viktor hat szaktekintélyt kért fel, hozzanak létre egy olyan testületet, amely mellette fog működni, és az új alkotmány koncepcióját fogja kidolgozni. A felkért szakemberek Boross Péter volt kormányfő, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Szájer József fideszes európai parlamenti (EP) képviselő, Schöpflin György, aki szintén fideszes EP-képviselő, Stumpf István volt kancelláriaminiszter és Pozsgay Imre volt államminiszter. (Stumpf István később - mivel alkotmánybíróvá választotta a parlament - kilépett a testületből.)
Néhány héttel később a parlament egy alkotmány-előkészítő bizottság felállításáról döntött: a negyvenöt tagú, kormánypárti többségű testület, amelyet a KDNP-s Salamon László vezet, év végéig terjeszt a Ház elé javaslatot az új alaptörvény alapvető elveiről. A bizottság menetrendje szerint a testület szeptember 30-ig várja az alapvető hatalmi ágak, az alkotmányban és a törvényekben nevesített állami szervek képviselői, illetve a felkért a alkotmányjogtudósok által készített koncepcionális javaslatokat. A bizottság szeptember 7-ig létrehoz hét munkacsoportot, amelyek a javaslatok alapján megkezdik, és október 20-ig elő is készítik a feladatkörükbe tartozó részkoncepciókat; ezeket a bizottság november 2-15. között tárgyalja. Az összegző munkacsoport november 30-ig alakítja ki a koncepció egységes szövegét, ezt tárja majd az Országgyűlés elé a bizottság december 15-e után.
Jelképes szerepet az államfőnek
Az új alkotmány elkészültének várható időpontjával kapcsolatban Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke augusztusban azt ígérte, jövőre új alkotmánya lesz az országnak. Ezt erősítette meg a kormányfő is most szombaton, a kötcsei találkozón, ahol az elkövetkező időszakban a polgári jobboldal előtt álló feladatok között említette az új alkotmányt, amelyet 2011 tavaszán mindenképpen el kell fogadni. A már említett hat szaktekintély közül Schöpflin György a Magyar Hírlapnak korábban úgy nyilatkozott, 2011. március 15-ére el lehetne készíteni az új alaptörvényt.
Az EP-képviselő ugyanebben az interjúban adott hangot azon, később nagy visszhangot kiváltó véleményének, amely szerint az új alaptörvényből kivenné a konstruktív bizalmatlansági indítvány intézményét. A tagok közül Boross Péter pedig legutóbb a Heti Válasznak úgy nyilatkozott, szerinte növelni kell a kormányfői pozíció erejét, az államfőnek pedig jelképes szerepet kell szánni.
Orbán Viktornak mindezen felül még egy álláspontja ismert az új alkotmánnyal kapcsolatban: az, hogy személy szerint nem híve annak, hogy népszavazás legyen az új alaptörvény kérdésében.
Az új Országgyűlés a megalakulása óta eddig hétszer módosította az alkotmányt. Egyebek mellett rögzítették az alaptörvényben a parlament létszámának körülbelüli megfelezését; különadó kiszabását tették lehetővé az állami vagyonnal gazdálkodó, illetve az állam többségi tulajdonában vagy irányítása alatt álló szervezetek jó erkölcsbe ütköző jövedelmeire; a jövőben a képviselő-testületen kívülről is lehet alpolgármestert, főpolgármester-helyettest és megyei közgyűlési alelnököt választani. Egy másik alkotmánymódosítás értelmében a korábbi paritásos bizottság helyett egy olyan jelölőbizottság tesz javaslatot - egyszerű többséggel - az alkotmánybírák személyére, amelynek összetétele tükrözi a parlamenti létszámarányt, azaz jelenleg kormánypárti többséggel működik. A médiacsomaggal kapcsolatban bekerült az alaptörvénybe a szólás szabadságához való jog és a "közszolgálati médiaszolgáltatás" feladata.
(MTI)
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!