Elfogadva: 16 százalékos lesz az adókulcs

A magánszemélyek valamennyi jövedelmük után 16 százalékos kulccsal
adóznak, miközben az adójóváírás megmarad, mértéke 2011-től csökken –
többek között ez áll az Országgyűlés által kedden elfogadott jövő évi
adó- és járuléktörvényekben.

 

Az Országgyűlés 259 igen és 104 nem, valamint egy tartózkodás mellett
fogadta el az adó- és járuléktörvények módosítását; a kormánypártok
támogatták, az ellenzék elutasította a javaslatot. A parlament a törvény
sürgős kihirdetését kérte a köztársasági elnöktől.

A külön adózó jövedelmek esetében továbbra sem kell
adóalap-kiegészítéssel (szuperbruttósítással) számolni. A nem pénzben
történő juttatások kifizetőjének adóalapja ugyanakkor a juttatás
értékének 1,19-szerese lesz. A szuperbruttó 2012-ben a felére csökken,
majd 2013-tól megszűnik.
Az adójóváírás megmarad, mértéke 2011-től csökken: a bér és
adóalap-kiegészítés 16 százaléka, havonta maximum 12 100 (jelenleg 15
100) forint érvényesíthető, amelyet teljes mértékben 2 millió 750 ezer
forint éves jövedelemig, csökkenő összegben pedig 3 millió 960 ezer
forintos éves jövedelemig lehet érvényesíteni.

A törvény az első gyermek vállalását is támogató, jövedelemkorláthoz nem
kötött családi kedvezményt vezet be, amely az összevont adóalapot
csökkenti. Egy és két eltartott esetén 62 500 forintot, három
eltartottól 206 250 forintot lehet eltartottanként havonta levonni. Ez
az első két gyermek után havi 10 ezer forint, a háromgyerekeseknél
gyermekenként 33 ezer forint támogatást jelent. A családi kedvezmény
megosztható a házaspárok, élettársak között. Az szja-törvény módosítása
az előzetes számítások szerint 308 milliárd forinttal hagy többet az
adózók zsebében.
Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba, valamint
nyugdíj-előtakarékossági számlára (nyesz-számlára) befizetett összegek
után 30 százalékról 20 százalékra csökken az adóról történő rendelkezési
lehetőség. A kafetériával kapcsolatos változás, hogy visszahelyezték a
kedvezményesen adózó béren kívüli juttatások közé az iskolarendszerű
képzést, amit a munkáltató átvállalhat a minimálbér két és félszeresét
meg nem haladó összegben.

A képviselők elfogadták azt is, amely szerint a 35 év alatti, első
lakásukat megszerző fiatalok az adózás rendjéről szóló törvény szerinti
feltételek igazolása nélkül is jogosultak az illeték – legfeljebb 12
havi – részletekben történő megfizetésére. Az adótörvény visszahelyezi a
kifizetőt terhelő nem kedvezményes mértékű (16 százalék szja + 27
százalék eho) közterhet viselő juttatások közé a hivatali, üzleti
utazáshoz kapcsolódó étkezést és egyéb szolgáltatást, az úgynevezett
csekély értékű ajándékot munkavállalónak vagy olyan magánszemélynek,
akinek a kifizető jövedelmet egyébként nem juttat, és a reklám célú
„szóró ajándékot”.
A megszavazott adótörvény szerint 12 ezerről 13 ezerre növekszik az az
értékhatár, amelynek erejéig igénybe vehető a súlyos mozgáskorlátozottak
személygépkocsijai utáni adómentesség. Az indítvány mintegy 50 ezer
adóalanyt érint, közülük megközelítőleg 25 ezer adóalanynak már nem kell
adót fizetni, és csaknem 25 ezer adózónak ezer forinttal kevesebb lesz
az adófizetési kötelezettsége.
Az adótörvényhez kapcsolva szavazták meg a képviselők a
társadalombiztosítás részére fizetendő nyugdíjjárulék mértékének
emelését 9,5 százalékról 10 százalékra. A társasági adó – 500 millió
forint éves adóalapig – január 1-jétől 10 százalék lesz. A kör
kiterjesztésével és az osztalékadó bevonásával a 10 százalékos adómérték
általános jellegű lesz 2013-től. A parlamenti többség a zárószavazás
előtt a nemzetgazdasági miniszter által benyújtott módosító
indítványokat fogadott el.
Ennek a csomagnak a keretében a hitelintézeteknek 50 milliárd feletti
adóalap esetén az eddigi 0,5 százalékkal szemben 0,53 százalékot kell
fizetniük. A bankadó szabálya egy módosító indítvány alapján módosult: a
pénzügyi szektorra kivetett különadót a bankok a 2009. év végi
módosított mérlegfőösszegük után fizetik. A most elfogadott
hitelintézeti különadó a nyereség 30 százaléka lesz. A hitelintézeti
különadó összegét ugyanakkor le lehet vonni a mérlegfőösszeg alapján
számított adó összegéből.

A biztosítók adóterhelése sávos lesz: eddig egységesen az adóalap 6,2
százalékát kellett befizetniük, 2011-től egymilliárd forint adóalapig
1,5 százalék, 8 milliárd forintig 3,0 százalék, 8 milliárd forint felett
6,4 százalék lesz adófizetési kötelezettség, amelynek célja, hogy a
kisebb biztosítók versenyhátránya csökkenjen. (A számítások szerint a
pénzintézeti különadó teljes összege 182 milliárd forint.)
A jövedéki adó egyes termékeknél változik, így január 1-jétől az uniós
irányelv előírásainak is megfelelő adómértékre emelkedik a
dohánytermékek jövedéki adója. Cigarettára eddig ezer darabonként 6450
forintot és a kiskereskedelmi eladási ár 23 százalékát kitevő, de
legalább 10 380 forint/ezer darab jövedéki adót kellett fizetni.
Ehelyett az adó mértéke 2011-től ezer darabonként 9750 forint és a
kiskereskedelmi eladási ár 28,4 százaléka, de legalább 18 080
forint/ezer darab lesz.

Létrejönnek a kormányhivatalok
Január 1-jén létrejöhet a fővárosi és a 19 megyei kormányhivatal, az
Országgyűlés ugyanis kedden elfogadta az erről szóló törvényjavaslatot,
amelyet Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter
terjesztett a Ház elé. A parlament a minősített többséget igénylő
rendelkezéseket 257 igen, 102 nem szavazattal fogadta el. A jogszabály
egyszerű többséget igénylő rendelkezései szintén 257 igen és 102 nem
voksot kaptak.
A törvény szerint a fővárosi és a megyei közigazgatási hivatalok
jogutódaként jön létre 2011. január 1-jétől a fővárosi, valamint a 19
megyei kormányhivatal, ahová integrálódik a területi államigazgatási
szervek egy része.
A jövőben könnyebb lesz behajtani a gyerektartást az uniós országokban
élő szülőtől, miután az Országgyűlés 347 igen, két nem szavazattal
elfogadta a tartással kapcsolatos törvénymódosításokat. A
törvénymódosítás elsősorban uniós jogharmonizációs gyermekvédelmi
intézkedés. 

Az Európai Unió célja az, hogy biztosítsa a gyermektartás és a családi tartások egyéb formáinak hatékony nemzetközi behajtását.

(MTI)