A magyarországi kisebbségi törvény módosításának újratárgyalását szorgalmazta Viorel Badea, a kormányzó demokrata Liberális Párt (PD-L) szenátora, a külpolitikai bizottság elnöke, aki ezt a kérdést a magyar–román kormányközi bizottság napirendjére szeretné felvetetni. A csütörtöki romániai magyar sajtó a honatyának arról a megnyilatkozásáról számolt be, amely a magyarországi románok képviselőivel rendezett bukaresti találkozó után hangzott el. Badea azért sürgeti e kérdés újratárgyalását, mert - mint fogalmazott - szerinte nem szabad megismétlődnie az etnobiznisz-problémának, nevezetesen annak, hogy mesterséges, és nem reprezentatív kisebbségi önkormányzatokat hoznak létre a magyarországi román közösségek számára.

Az erdélyi Krónika és a kolozsvári Szabadság által idézett szenátor szerint e találkozón az derült ki számára, hogy a magyarországi románok egyik legnagyobb gondja az etnobiznisz, és ennek egyik legkiemelkedőbb példája a magyarországi román kisebbségi önkormányzat, amelyben "más nemzetiségek képviselői" irányítják a testületet.

Közölte: a PDL szenátusi frakciójának ülésén azt javasolta, hogy a határ menti PDL-es szenátorok legalább havonta egyszer látogassanak el a magyarországi románokhoz, hogy szorosabbra fűzzék a kapcsolatot az ottani román közösségekkel. Emellett az ottani románok képviselőit arra kérte, válasszanak ki maguk közül egy képviselőt, akit saját parlamenti irodája tiszteletbeli tanácsosává nevez ki, hogy hetente tarthassa a kapcsolatot a magyarországi román közösséggel, és értesülhessen a problémáikról.

A Mediafax hírügynökség a külügyminisztérium közlését idézve azt írta, hogy Bogdan Aurescu külügyi államtitkár is találkozott a magyarországi románok képviselőivel. Jelezte: a kormányközi vegyes bizottság társelnöki minőségében szeretné felújítani e testületen belül a nemzeti kisebbségek gondjairól szóló vitát. Kifejezte reményét, hogy az új magyar kormány mielőbb kinevezi a vegyes bizottság magyar társelnökét.

Az államtitkár szerint a magyarországi román közösség képviselői azzal a kéréssel fordultak Bukaresthez, hogy a magyar felet meggyőzzék arról: találja meg annak a módját, hogy ne lehessen a román közösség érdekképviseleti testületének tagja olyan személy, aki nem tartozik a román közösséghez.