Az Osztrák Pénzverde új százeurós névértékű érmét bocsátott ki, mely a magyar Szent Koronát ábrázolja. Az érme a "Habsburgok koronái" című sorozat egyik darabjaként jelent meg - csakhogy a magyar Szent Korona soha nem képezte az uralkodóház tulajdonát. 

Az Osztrák Pénzverde új százeurós névértékű érmét bocsátott ki, mely a magyar Szent Koronát ábrázolja. A 16 grammos, nagy tisztaságú aranyból készült érme november 10-én került forgalomba Ausztria bankjaiban, érmeboltjaiban, üzleteiben, 615 eurós ajánlott áron. A Szent Koronás osztrák érmét high-tech dombornyomásal készítették, 30 ezer példányban maximálva kiadását. 

A sorozat, amely a "Habsburgok koronái" néven kerül forgalomba - a Osztrák Pénzverde tervei szerint - öt darabból áll majd. Az első darabot 2008-ban adták ki, a Német-római Birodalom uralkodóinak koronáját, a 2009-ben kiadott érme az osztrák főhercegi fejdíszt ábrázolja. A továbbiakban cseh Szent Vencel-koronát, illetve az osztrák császári koronát kívánják kiadni. 

Az érem egyik oldalán Szent Korona, másik felén pedig egy koronázási jelenet látható: 1741. június 25-én Pozsonyban koronázták meg Mária Teréziát, aki Szent István palástját és a Szent Koronát viselve, lóháton, karddal látható. A háttérben a pozsonyi vár és a kornázási templom szerepel. 

Osztrák sógoraink igen komoly tévedésben leledzenek, ha a magyar Szent Koronát saját császáraik uralkodói fejékei közé sorolják. A Szent Korona ugyanis soha nem volt pusztán koronozási eszköz. Az ország testét és integritását megtestesítőő önálló jogi személyiségként nem képezhette egyik, vagy másik királyi ház tulajdonát. Pusztán egyetlen uralkodónk kezelte így, II. József (1780-1790), aki meg sem koronáztatta magát (így bizonyos tekintetben illegitim módon kormányzott), és a Szent Koronát a bécsi császári kincstárba szállította. A lépés a országos felháborodást keltett, s a "kalapos király" halála után a koronaékszereket diadalmenetben hozták vissza Magyarországra. 

NH