Olvasóink tisztában vannak azzal, hogy amit egyesek demokráciának neveznek, annak semmi köze a szabadsághoz, az igazságossághoz vagy akár a törvényhez. A „Magyarok Nyilai”-ként emlegetett ügy részletei is ékes bizonyítékát adják ennek.

A „Magyarok Nyilai”-ként elhíresült ügy szomorú mintapéldája annak, ahogy a demokrácia álarca lehull, hogy a halálkanyarban-e, az majd elválik. Akik sokat hivatkoznak erre a bizonyos demokráciára, általában úgy emlegetik, mint a teljes biztonság, jólét, törvényesség garanciáját, amit minden áron meg kell védeni. Minden áron! Rabsággal, igazságtalansággal, és törvénytelenséggel! Aki ezen utóbbi állítást kétségbe vonja, gondoljon csak bele, hogy mi köze van a demokráciának a szabadsághoz, ha nem mondhatjuk ki a hatalommal ellentétes véleményünket? Mi köze az igazságossághoz, ha évekre börtönbe zárhatnak embereket az alapján, hogy egy ügyész elméleteket, koncepciókat gyárt (és ezt írásba is adja)? Mi köze a demokráciának a törvényességhez, ha „elfelejtenek” jegyzőkönyvet felvenni egy olyan ház átkutatásnál, amiről később azt állítják, maga volt a bombagyár? Pontosan tetten érhető ebben a demokráciának nevezett színjátékban az álarc porba hullása, és a rút valóság felszínre kerülése.

A „Magyarok Nyilai”-ként emlegetett ügy sokak számára átláthatatlan, ugyanis ez a koncepciók egyik lényeges vonása, hogy nehezen lehet kibogozni a szálakat. Így az emberek elvesznek a részletekben, és nem is tudják, kinek higgyenek. Most kísérletet teszünk arra, hogy az ügy néhány részletével rávilágítsunk, mennyire kilóg a demokrácia lólába ebben az ügyben, és megmutassuk mennyire pontosan tetten érhetők a konspirációs cselszövések.

Szabadság?

Az úgynevezett „Magyarok Nyilai” ügyben 16-an fosztattak meg szabadságuktól rövidebb-hosszabb időre. Mindannyiuk letartóztatásánál többek közt arra hivatkozott az ügyészség, hogy a gyanú kellően megalapozott, valamint feltételezhető a szökés és/vagy bűnismétlés veszélye. 2009 októberétől aztán megkezdődtek a szabadulások, jelenleg a „megalapozottan” terroristának kikiáltott vádlottak közül 14-en szabadlábon vannak (közülük egyvalaki házi őrizetben, ketten pedig lakhelyelhagyási tilalom alatt), de ketten még mindig börtönben, az ügyészség szerint „megalapozott” indokokkal.

Budaházy György előzetesének meghosszabbítását december 23-i ülésén döntötte el a bíróság, azzal érvelve, hogy az előzetes indokai megalapozottak. A bíróság döntése nyomán felvetődik a logikus kérdés, hogyan lehet megalapozott az előzetesben tartás indoka két vádlott esetén, amikor 14 vádlott szabadlábon van? November 24-én az Ítélőtábla 16 hónap előzetes fogság után elengedte a másodrendű vádlottat is, az első- és harmadrendű vádlott ellen azonban még mindig „megalapozottnak” tartja a legsúlyosabb kényszerintézkedés fenntartását.

Nemcsak az előzetesben tartás indokai ennyire „megalapozottak”, hanem maguk a gyanúsítások is.
Sz. Endrét 2009. május 15-én az ügyészség letartóztatta és „megalapozottan” meggyanúsította azzal, hogy egy társával együtt robbanó szerkezetet akart elhelyezni egy adonyi képviselő házánál. A gyanú ellen Szaszka panasszal élt, amit az ügyészség azzal a válasszal utasított el, hogy a gyanú megalapozott.
De mi is ez a megalapozottság ebben a gyanúsításban, amit az ügyészség még 2010. július 20-án, az iratismertetéskor is fenntartott? A nyomozati iratokban sehol nincs említés bármiről, ami eme gyanú alapját adhatta, ráadásul a szeptember 14-én benyújtott vádiratban már az ügyészség sem tesz említést róla. Tehát tizenhat hónapon keresztül fenntartott az ügyészség egy olyan gyanúsítást, amit a vádiratban meg sem említett, sőt, ez alapján helyezte az ügyészség Szaszkát előzetes letartóztatásba (azóta kapott újabb gyanúsítást, a vádiratban az szerepel). Természetesen nem az a gond, hogy nem tartotta fenn az adott gyanúsítást, de egyáltalán mi alapján írta le az ügyészség 2009 május 15-én, hogy a gyanúsított robbanó szerkezetet akart elhelyezni egy adonyi képviselő házánál? Szaszka beadványt írt a Központi Nyomozó Főügyészséghez, hogy jelöljék meg számára pontosan a nyomozati anyagban azt a részt, ami alapján őt 2009. május 15-én meggyanúsították, majd ezt a gyanút 2010 szeptemberéig fenntartották. Mondani sem kell, választ nem kapott, nem is kaphatott, hisz a nyomozati iratokban sehol nincs utalás a korábban „megalapozottnak” tartott gyanúra. Tehát egyértelmű, hogy az ügyészség olyan gyanúsítást tartott fenn „megalapozottan”, ami semmi egyéb elképzelésnél, azaz koncepciónál. A fentiekből kiindulva, mindenki eldöntheti saját maga, mennyire „megalapozott” Budaházy György és Szaszka előzetes fogságban tartása a mai napig, immár több, mint másfél éve.

Igazságosság?

A Hírtv és a Magyar Nemzet munkatársai a vádemelés után hozzájutottak a nyomozati anyaghoz, és olyan tálalásban ismertettek abból bizonyos részeket, ami még az ügyészségi koncepción is túltesz. A Hírtv szenzációhajhász módon bemutatott egy elmosódott éjszakai felvételt, mint az ügy mindent elsöprő bizonyítékát, és tényként közölték azt ügyészségi koncepciót, amelynek bírósági tárgyalása el sem kezdődött (még a tárgyalás időpontja sincs kitűzve). A felháborító az, hogy ezt a „bizonyító erejű” videofelvételt most már a Hírtv-nek köszönhetően mindenki láthatta a Kárpát-medencében, kivéve Szaszkát, az ügy harmadrendű gyanúsítottját.

Szaszkát 2009. május 15-én fogták el, majd az elsőfokú bíróság 2010. július 16-án házi őrizetbe helyezte. Nem sokáig tartott a kintlét, ugyanis pár nap múlva, július 23-án a másodfokú bíróság visszavitette őt előzetes letartóztatásba és azóta is börtönben van.
A házi őrizet ideje alatt, július 20-án, megtörtént az iratismertetés. A 23 ezer oldalnyi nyomozati anyag alapos átnézésére ilyenkor nincs idő, csupán azt lehet eldönteni, mely iratokból kér ki másolatot a vádlott és ügyvédje, vagy esetleg kérik-e az egész nyomozati anyagot. Szaszka ekkor jelezte, hogy papír alapú másolatot kér a teljes nyomozati anyagról. Az ügyész ezt jegyzőkönyvbe vette és jelezte, hogy a mellékletekről, vagyis videofelvételekről, hangfelvételekről és különböző telefon-híváslistákat tartalmazó táblázatokról csak digitális másolatot tud adni, papír alapút nem. Miután Szaszkát visszaszállították a venyige utcai börtönbe, kiszállították számára a hat doboznyi nyomozati iratot (a törvényileg meghatározott 8 napon túl). Az iratok mellett azonban nem kapta meg a mellékleteket tartalmazó dvd-lemezeket.

Mivel a dobozok átvételekor természetesen nem volt lehetőség azok tartalmának pontos átvizsgálására, Szaszka írásba adta, hogy a hat dobozt átvette, de azok tartalmát nem ellenőrizte. Egy hétig tartott a 23 ezer oldal alapos átnézése, melynek során kiderült, hogy a nyomozati anyagból hiányoznak a védelem számára fontos oldalak, mint például S. Tibor vallomásának egyes részei, és egyéb, fontos részek, valamint egyik papíron aláírás-hamisítás gyanúja merült fel, mely ügyben Szaszka feljelentést tett közokirat-hamisítás miatt. A feljelentés ügyszámot kapott, jelenleg a fővárosi ügyészségen van. A nyomozati iratok hiányossága ráadásul nem fedezhető fel könnyen, ugyanis az iratok oldalszámozása nem következetes. Van, ahol csak minden páratlan oldalon van szöveg, mert egyoldalasan nyomtatták ki az iratokat, viszont van, ahol mindkét oldalra nyomtattak. Így ott, ahol a szövegkörnyezetből nem derül ki, hogy hiányos a tartalom, nem lehet rájönni arra, hogy kimaradt egy oldal. Egy módon lehetséges a nyomozati iratok másolatának ellenőrzése, úgy, ha azt összevetik az eredetivel. Szaszka 2010. augusztus 13-án írt kérelmet, hogy biztosítsanak számára lehetőséget erre az ellenőrzésre, nézhesse át az eredeti papírokat, azonban sem választ, sem lehetőséget az iratok ellenőrzésére azóta sem kapott.

Tehát a nyomozati iratok Szaszka számára átadott másolata hiányos, annak ellenőrzésére, az eredeti anyaggal való összevetésére nem kapott lehetőséget, és nem kapta meg a mellékleteket tartalmazó dvd-lemezeket sem. Ez ügyben többször panasszal élt a Központi Nyomozó Főügyészség felé, de az ügyészség azzal védekezik, hogy ők elküldték a büntetés-végrehajtási intézetnek a dvd-lemezeket, de az intézet azt nem vette át, mivel ilyen tárgyat a fogvatartott nem tarthat magánál. Az ügyészség tehát mutogat a bv-re és részükről a dolog el van intézve, nem érdekli őket, hogy a vádlottnak sérül a védekezéshez való alapvető joga. Az az abszurd helyzet állt így elő, hogy most már a tévénézők is ismerhetik azt az ominózus „bizonyító erejű” videofelvételt, de a vádlott nem. Mivel a venyige utcai bv-ben nem fogható a Hírtv, még onnan sem tájékozódhatott saját ügyének eme „mindent elsöprő erejű” „bizonyítékáról”.

A Hírtv azóta is zavartalanul adja elő az ügyészség koncepcióját mint tényeket, pedig ha úgy van, ahogy mondják, és rendelkezésükre áll a nyomozati anyag, akkor a fentebb leírtakat ők is olvashatták. Persze mindig egyszerűbb előbb felépíteni a koncepciót, majd ennek alátámasztásához kiragadni részleteket és azt megfelelően tálalni, mint megismerni a tényeket, és abból levonni a következtetést.

Törvényesség?

Április 8-án, amikor őrizetbe vették a később „Magyarok Nyilai”-ra keresztelt ügy első négy gyanúsítottját, több helyszínen tartottak házkutatást. Egyik helyszín Szaszka korábbi tartózkodási helye volt. A sajtó úgy tálalta ezt a házkutatást, hogy magát a bombagyárat leplezték le. Azt már elfelejtették közölni, hogy a nyomozók nem vettek fel jegyzőkönyvet a házkutatásról.

Egy szabályos házkutatás úgy néz ki, hogy jelen kell legyen egy hatósági tanú, vagyis egy független személy. Amit a nyomozók el akarnak vinni, azokról a tárgyakról listát írnak, majd ezeket tasakokba teszik, amit lezárnak, és ezt egy nyomozó és a hatósági tanú aláírásával hitelesíti. A tasakok felbontásáról értesíteni kell a gyanúsítottat, és lehetőséget kell adni számára, hogy jelen lehessen, ellenőrizhesse, hogy a tasakok nem voltak megbontva korábban, azokon az aláírások hibátlanul szerepelnek. Nos, ebben az ügyben talán két csomagbontásról küldött értesítést az ügyészség, a többi, több tucat esetben, nem. Szaszkáék házkutatásakor ráadásul jegyzőkönyvet sem vettek fel, ami azt jelenti, hogy a tárgyakat (amennyiben egyáltalán tasakba tették), csak a nyomozó hitelesítette aláírásával, hatósági tanú nem. Ezek után ki garantálja azt, hogy ezt a tasakot nem bontották ki bármikor, majd zárták le ugyanannak a nyomozónak az aláírásával?
A Nemzeti Nyomozó Iroda adminisztrációs hibára hivatkozik, mintha csak valami kis tévedés történt volna, pedig ami történt, az súlyos jogsértés. Ugyanígy foglalták le a számítógépeket is ennél a házkutatásnál, ami teljesen szabálytalan és nem garantálja, hogy ahhoz menet közben illetéktelenek nem nyúlhattak hozzá.

A számítógépek tartalmáról egy független szakértői intézet kell bitazonos másolatot készítsen, és a nyomozók ezekkel a másolatokkal dolgozhatnak. A szakértő akkor lát hozzá a másolat készítéséhez, ha megkapta a hatóság határozatát, amiben közlik vele, hogy miről készítsen másolatot. A Szaszkáéknál lefoglalt számítógép szakértő által készített másolása április 13-án történt meg, ez kiderült a másolatkor készült naplófájlból. Azonban a szakértőt kirendelő határozaton feltüntetik azt is, hogy ki kell másolatot kapjon a határozatból. Ezen a határozaton feltüntették, hogy másolatot kell kézbesíteni Sz. Endrének, akinek tartózkodási helye a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet. Mivel a szakértő csak akkor lát munkához, ha kézhez kapta a határozatot, és a számítógépek másolata április 13-án készült, logikus, hogy a határozatot április 13-a előtt küldték ki. Szaszkát azonban május 15-én tartóztatták le, tehát április 13-a előtt semmiképp sem lehetett a tartózkodási helye a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet. Tehát a szakértő úgy készített másolatot a számítógépekről, hogy akkor még nem kapta kézhez a szakértőt kirendelő határozatot. Feltételezhetően odaszóltak telefonon, és megbeszélték, hogy majd később lepapírozzák a dolgot. Azonban a szakértő kirendelésének lényege, hogy ő független szakember, őt nem befolyásolhatja sem az ügyészség, sem a bíróság. Ha ilyen uram-bátyám kapcsolatban áll a szakértő a hatóságokkal, hogy papír nélkül munkához lát, vajon mennyire biztosított a függetlensége?

Igazságszolgáltatás?

Fenntartanak hónapokig olyan gyanúsítást, ami a nyomozati iratokban fel sem merül; jegyzőkönyv nélkül tartanak házkutatást, majd kijelentik, hogy ott volt a bombagyár; kirendelő határozat nélkül utasítják a szakértőt másolat elkészítésére; szándékosan elgépelik a hangfelvételt, és még sorolhatnánk. Ezek után hogy lehet megbízni az igazságszolgáltatásban?

„A hatalom hazudik. Ennek a hazugságnak vannak fokozatai. Az általános alapelv az, hogy a hatalom soha nem ismeri el, hogy hazudik, hanem tetteti magát, hogy csak tévedés volt, adminisztrációs hiba. Én eljutottam arra a szintre, hogy velem szemben már nem titkolják, nekem a szemembe hazudnak, nekem már nem tettetik, hogy nem hazudnak, nekem már nem játsszák a színjátékot mint a nagy átlagnak. Ezt a demokratikus álarcot előttem már levetették. Velem szemben már felvállalják a hazugságot, ami valamilyen szinten egy eredmény, ugyanakkor rossz, mert teljesen gátlástalanul végigtaposnak és végiggyalogolnak rajtunk. Ami le van írva, hogy papíron neked milyen jogaid vannak, azok csak papíron léteznek, a valóságban azt nem fogod tudni érvényesíteni. Számtalan példát tudnék erre mondani, de ez fölösleges.” (Szaszka)

(Szent Korona Rádió)