A kormányzás eddigi féléve alatt hozott törvényeknek köszönhetően számos, a mindennapjainkat meghatározó törvény lép életbe 2011. január 1-jén. Magyarország eddigi legkedvezőbb adórendszere, a 16 százalékos arányos családi adózás kerül bevezetésre. A lakosság kétharmada számára nem változik a gáz ára, jelentős változások lépnek életbe a nyugdíjrendszerben, a családtámogatásokban, a közfoglalkoztatásban és megkezdődik Magyarország féléves EU-elnöksége.

A legfontosabb és mindenkit érintő változás, hogy 2011. január 1-jével életbe lép Magyarország eddigi legalacsonyabb, 16 százalékos adórendszere, amelynek köszönhetően mindenki keresetével arányosan adózik. Így az eddiginél jóval kevesebb adóteher terheli az eddig magasan adóztatott munkabéreket. A szabály egyszerű: aki tízszer annyit keres, az tízszer annyit adózik, és minél több gyermeket nevel valaki munka mellett, annál kevesebbet adózik.

Akár 20 százalékkal is megnőhet a fizetés

Az új adórendszer legnagyobb nyertesei azok a munkavállalók, akik gyermeket nevelnek. Számukra jelentős támogatást jelent a családi adórendszer bevezetése – bruttó keresetüktől és a gyermekek számától függően –, havi több ezer, de akár több tízezer forinttal marad több a fizetéskor a borítékban. A családi adóalap-kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként egy és kettő eltartott esetén 62 500 forint, három és minden további eltartott esetén 206 250 forint. Az intézkedés hatására egy átlagos munkabérrel rendelkező, gyermeket nevelő szülő eddigi nettó fizetésénél akár 10-20 százalékkal is többet kaphat fizetéskor, illetve a többgyermekes családok többsége teljes mértékben mentesül a személyi jövedelemadó fizetése alól.

Bezárulnak az „adózási kiskapuk”, emelkedik a minimálbér is

2011. január elsejétől az egykulcsos személyi jövedelemadózás bevezetésével a kamatjövedelemre háruló adó kulcsa is 20 százalékról 16 százalékra csökken. Ezzel egyidejűleg a nyitott „adózási kiskapuk” bezárulnak: jövőre kamatadót kell fizetni a nyitott kamatperiódusú, 2006. szeptember 1-je előtt kötött betét-, folyószámla-, bankkártya- és takarékbetét-konstrukciók kamatára, valamint a 2006. szeptember 1-jét megelőzően kötött életbiztosítási szerződéshez kapcsolódó befizetés hozamára is.

2011. január 1-jétől a minimálbér havi 78 ezer forint, a garantált bérminimum havi 94 ezer forint lesz. A munkáltatók és a munkavállalók megállapodása szerint 2011-ben 4-6 százalékos az ajánlott béremelés mértéke.

Tovább maradhatnak otthon az édesanyák, kedvezőbbek lesznek a lakásvásárlás feltételei

A kormány – vállalását betartva – 2 évről 3 évre emelte a GYES időtartamát a szociális és családügyi törvények módosításával. A kormány megteremtette az örökbefogadói GYES lehetőségét, amelyet a gyermek 10 éves koráig 6 hónap időtartamra vehetnek igénybe az örökbefogadó szülők. Visszaállította a kormány azt a gyakorlatot is, hogy ha egy édesanya visszamegy dolgozni, akkor csak a részmunkaidős, heti 30 órás munkaidő mellett kapja meg a GYES-t, a nyolcórás munkaidő mellett már nem.

2011. január elsejétől a kormány az otthonteremtés elősegítése érdekében egy új kedvezményi szabályt épített be az illeték törvénybe. A rendelkezés alapján az első lakását megszerző, 35. életévét be nem töltött fiatal kérelmére az adóhatóság automatikusan legfeljebb 12 havi pótlékmentes részletfizetést biztosít a lakásvásárlást terhelő illeték megfizetésére.

Emelkednek a nyugdíjak

2011. január 1-jétől többet hoz a postás, ugyanis infláció fölött, 3,8 százalékkal emelkednek a nyugdíjak. Ugyancsak a kormány egyik fontos és teljesített vállalása, hogy 40 év munkaviszony után minden nő nyugdíjba mehet, az erről szóló törvényt december 20-án fogadta el az Országgyűlés. Az új törvény egyszerre ismeri el a nők munkában és gyermeknevelésben való helytállását.

Januártól az öregségi teljes nyugdíjra lesz jogosult – az életkortól függetlenül – az a nő is, aki legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkezik. A jogosultsági időbe beleszámít a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő, valamint a gyermekneveléssel szerzett szolgálati idő legfeljebb 8 évig (a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban eltöltött időszak). Öt gyermek felnevelése esetén viszont egy évvel, minden további gyermek esetén pedig újabb egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken a nyugdíjjogosultság ideje.

A kormány a jövőbeni nyugdíjak megvédése mellett döntött

A mostani és jövőbeni nyugdíjak biztonsága érdekében 2011-ben megkezdődik a nyugdíjrendszer átalakítása. Megszűnik a kötelező magánnyugdíj-pénztári tagság, és ezzel együtt a kormány megszünteti a magánnyugdíjpénztárakba történő átutalásokat. A munkavállaló választhat, hogy az állami nyugdíjrendszer tagja lesz, vagy önkéntes alapon magánnyugdíjpénztárba teljesít nyugdíjcélú befizetéseket. Ezeket kiegészítheti még önkéntes megtakarításokkal. Az intézkedés célja, hogy az állami nyugdíjalap 12 éve egyre növekvő hiányát a kormány megszüntesse, a nyugdíjjárulékok fizetését az állami nyugdíjalapba terelje, és így a mostani és jövőbeni nyugdíjasok nyugdíját megvédje. A nyugdíjjárulékból keletkező bevételeket a kormány kizárólag két célra használja fel. Az első, hogy „nyugdíjat a nyugdíjra”-elv mentén a kormány a nyugdíjjárulék származó bevételeket a nyugdíjak kifizetésére fordítja. A másik fontos cél, hogy a kormány e bevételeket az állam, a gazdaság, a lakosság terheinek csökkentése érdekében az elmúlt 8 évben elszabadult államadósság csökkentésére fordítja.

Nem lesz irracionális gázáremelés

2011. január 1-je a korábbi évektől eltérően új lesz a tekintetben is, hogy a lakosság nagy részénél egyáltalán nem emelkedik a gáz ára, 1200 köbméteres fogyasztásig a kormány fenntartja az ármoratóriumot. A 2011. január 1-jétől életbe lépő rendszerrel a kormány célja garantálni, hogy a kevésbé tehetős rétegek, a nagycsaládosok és a nyugdíjasok terhei ne emelkedjenek. A 2010 júniusától bevezetett ármoratórium már eddig is 15-20 százalék közötti áremeléstől kímélte meg a lakosságot. Az elmúlt 8 év után, amikor minden egyes év elején görcsbe rándulhatott a fogyasztók gyomra, az idei január némi fellélegzést adhat, ugyanis a kormány beavatkozásának, illetve az életbe lépő új sávos gázár-szabályozásnak köszönhetően a lakosság jóval védettebb az irracionális gázáremeléstől. A fogyasztók 57 százalékánál (1200 köbméter fogyasztásig) egyáltalán nem változik a gáz ára. A fogyasztók 9 százalékánál (1200-1500 köbméter között) is csupán minimális, 0,7 százalékos növekedés várható. Ebbe a két kategóriába (tehát a fogyasztók összesen 66 százalékba) esik a nyugdíjasok és az átlagos lakást fenntartó magyar családok tetemes része.

A többmilliós végkielégítések korszaka lejárt

Ahogy arról már sokat lehetett hallani, a közpénzből fizetett többmilliós végkielégítések megszűnnek és a 2005 óta kapott végkielégítésekre állami vezetők esetében 2 millió fölött, a közszféra munkavállalói esetében 3,5 millió forint felett 98 százalékos adót kell fizetni. A szigorú szabályt 2010. december 30-tól kell alkalmazni, ami azt jelenti, hogy az érintett munkáltatók (például költségvetési intézmények) ezentúl eleve levonják az esetleges nagy összegű végkielégítés összegéből az adót.

Három hónap alatt megkaphatják az állampolgárságot a határon túliak

2011-ben Magyarország megnyitja a lehetőséget a határon túli magyarok számára, hogy kettős állampolgárságot szerezzenek. Az Országgyűlés májusban fogadta el azt a törvénymódosítást, amellyel bevezette az egyszerűsített honosítási eljárást, amely szerint akár három hónap alatt magyar állampolgárságot kaphat a kérelmező. Az egyszerűsített honosítási eljárás január 1-jétől alkalmazandó. Az egyszerűsített honosítási eljárás lényege, hogy nem kell Magyarországon letelepedni a határon túli magyaroknak a magyar állampolgárság megszerzéséhez, nem kell állampolgársági vizsgát tenni, elegendő a magyar nyelv ismerete és nem kell a magyarországi lakóhelyet és megélhetést igazolni.

A magyar állampolgárságot egyéni kérelemre lehet igényelni az összes magyarországi anyakönyvvezetőnél, továbbá minden megyeszékhelyen, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal ottani igazgatóságainál és az összes külképviseleten. Az eljárás díjtalan. A kérelem benyújtásához szükség van a kérelmező anyakönyvi kivonatára – ha házasságban él, akkor az ezt igazoló okiratra is –, és csatolni kell egy olyan dokumentumot, amely igazolja, hogy a kérelmezőnek vannak magyar felmenői. (Ez lehet a magyar állampolgárságú szülő, nagyszülő, dédszülő születési anyakönyvi kivonata, valamilyen lelkipásztori, plébánosi igazolás, vagy valamilyen régről, a magyar hatóságok által kiállított okirat.) A kérelemhez mellékelni kell egy kézzel írt magyar nyelvű önéletrajzot is.

Új törvény szabályozza a hírközlést

A januártól életbe lépő új törvény hatálya kiterjed a hírportálokra, internetes újságokra is. A jogszabály meghatározza a közönség jogait és a sajtó kötelezettségeit is. A sok vitát kiváltó médiatörvénytől az Országgyűlés a közszolgálati média helyzetének javulását, a kereskedelmi szolgáltatóktól a közönség jogainak fokozottabb figyelembevételét reméli. Az új médiatörvény új szabályokat vezet be a kiskorúak és gyermekek védelmében, bevezeti például a hatos karikát. Szabályozza a kötelező európai tartalom mennyiségét, védi a családokat és rendelkezik a nemzeti értékek bemutatásáról.

A bővítés és a foglalkoztatás növelése lesz a legfontosabb

2011. január 1-jétől, soros elnökként Magyarország feladata lesz, hogy az Európai Unió napirendjén szereplő ügyeket a 27 tagállam közös érdekeinek megfelelően alakítsa. A magyar elnökség négy prioritás mentén kíván dolgozni 2011 első félévében: növekedés és foglalkoztatás az európai szociális modell megőrzéséért; erősebb Európa; polgárbarát unió; bővítés és szomszédságpolitika.

Titkosszolgálati eszközöket is igénybe vehet az ügyészség

A kormány korrupcióellenes intézkedéseinek részeként lép életbe, hogy az ügyészség hatáskörét növelte a kormány, a hivatali bűncselekmények felderítése érdekében az ügyészség számára lehetővé tette titkosszolgálati eszközök használatát is. Továbbá az egyes rendészeti tárgyú és az azokkal összefüggő törvények módosításáról szóló törvény bővítette a rendőrségről szóló törvényben meghatározott bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatok körét. A kormány e feladatra a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata bázisán létrejövő Nemzeti Védelmi Szolgálatot jelöli ki. Ez a szerv végzi a kifogástalan életvitel ellenőrzését, a megbízhatósági vizsgálatot, valamint a kormányrendeletben meghatározott bűncselekmények felderítését.

Több ezer tartalékos növeli a hatékonyságot

Több mint kétezer fővel felállítják a tartalékos rendszert, amely lehetővé teszi, hogy a jövőben esetleg bekövetkező katasztrófákra még nagyobb erőkkel, még hatékonyabban tudjanak reagálni – mondta Hende Csaba Győrött. A honvédség tartalékereje január 1-jétől átveszi a katonai objektumok, laktanyák őrzés-védelmét. (rá)

MNO