A csomagot Herman Van Rompuy-nek, az Európai Tanács elnökének a vezetésével dolgozta ki az erre a célra létrehozott pénzügyminiszteri szintű munkacsoport. Kulcselemei közé tartozik a tagállamok közti gazdasági együttműködés fokozása, a nemzeti gazdaságpolitikai tervek előzetes egyeztetése, és az euróövezet pénzügyi stabilitási előírásait megszegő tagországok automatikusabb és szigorúbb szankcionálása.

Nem számít meglepetésnek, hogy az állam- és kormányfők jóváhagyták a javaslatokat, hiszen azokban pénzügyminiszteri szinten már megállapodás született, és a külügyminiszterek is elfogadásra ajánlották.

A javaslatok egy részének konkrét formába öntése mindazonáltal még további munkát igényel az unión belül. A javaslatok jogszabályi tartalmáról a tagországok jövő nyárig politikai megállapodást kívánnak elérni.

Amikor Van Rompuy elkészítette a javaslatokat magában foglaló jelentést, úgy fogalmazott, hogy az EU-n belül működő Gazdasági és Pénzügyi Unió eddigi legnagyobb reformjáról van szó.

Ugyancsak diplomáciai források szerint abban is egyetértettek a csúcsvezetők, hogy állandó jellegű pénzügyi alapot kell létrehozni az esetlegesen bajba kerülő euróövezetbeli országok megsegítésére, miután a görög fizetési válság nyomán megteremtett mechanizmus csak 2013-ig marad érvényben. 

A németek azonban továbbra is azon az állásponton vannak, hogy az új intézkedésekhez szükség lenne az unió alapszerződésének módosítására is. Ezt csütörtök este még számos tagország vitatta, bár a csúcsértekezlet kezdete utáni kiszivárogtatások szerint az álláspontok közeledtek egymáshoz, és közelebb került egy korlátozott szerződésmódosítás eshetősége.

A most elfogadott reformintézkedések összesen öt területen jelentenek változást: az unióban szélesebb körű lesz a pénzügyi ellenőrzés, nagyobb a pénzügyi fegyelem, szorosabbá válik a tagországok gazdaságpolitikájának összehangolása, hatékonyabb válságkezelési mechanizmus áll rendelkezésre, továbbá erősebbé válnak az uniós intézmények.

A csomagban szereplő javaslatok egy részét már korábban kormányfői szinten is elfogadták. A most jóváhagyott elemek egyebek között az euróövezet működési szabályait tartósan megsértő tagországokat sújtó szankciók rendszerét szintén szigorítják. Eddig büntetőintézkedések csak túlzott államháztartási deficit esetén jöhettek szóba, és a gyakorlatban ilyet még egyszer sem szabtak ki. A szankciók a megreformált rendszerben immár a túlságosan magas adóssággal rendelkezőkre is kiterjednek, emellett csaknem automatikussá válnak, ha a tagországok miniszteri tanácsa már megállapította az előírt határok (a deficit esetében a GDP-hez viszonyított 3, az adósság esetében a 60 százalék) túllépését. Túllépés esetén letéti, illetve befizetési kötelezettséget is előírnak majd az új szabályok az euróövezeti országok számára. 

A Van Rompuy-jelentés fontosnak tartja a gazdaság ellenőrzésében érintett uniós és a nemzeti intézmények megerősítését is. 

MTI