Látványberuházásokba öntötték a milliárdokat

Most szembesülünk a múlttal: az unióból érkező vizsgálatok során könnyen kiderülhet, hogy hazánk szabálytalanul használt föl uniós forrásokat pályázati célokra. Ezért veszélybe kerülhet a további lehívásuk, sőt akár még a felfüggesztésük is bekövetkezhet - hangzott el ma a a Szegedi Tudományegyetem és Heti Válasz közösen megszervezett, I. Szegedi Gazdasági Konferenciáján.

Magyarország a 2007-től 2013-ig tartó uniós költségvetési időszaknak gyakorlatilag már az első három évében lekötötte a rendelkezésére álló 8 ezermilliárd forintos uniós keretének mintegy háromnegyedét. Ez önmagában akár még jó hír is lehetne, a baj csak az, hogy az előző szocialista kormányok alatt mindenfajta stratégiai elgondolás nélkül, „ötletelés" formájában lettek kiosztva az uniós és a hazai források. Ebben, valamint a fejlesztéspolitikai intézményrendszer radikális átalakításának szükségességében a legtöbb előadó egyetértett azon a szegedi gazdasági konferencián, amit első alkalommal rendezett meg a csongrádi megyeszékhelyen a Szegedi Tudományegyetem és a Heti Válasz.

A fejlesztési tárca fejlesztéspolitikai koordinációért felelős államtitkára az elmúlt időszak intézményrendszer kuszaságának és visszáságainak a bemutatásával kezdte az előadását. Molnár Ágnes kijelentette: a kormányváltást követően igazából most szembesülnek a múlttal. Az unióból érkező vizsgálatok során ugyanis könnyen kiderülhet, hogy hazánk szabálytalanul használt föl uniós támogatásokat pályázati célokra. Ezért veszélybe kerülhet a további uniós források lehívása, sőt akár még a felfüggesztésük is bekövetkezhet.

Ezért az államtitkárság célja, hogy megújítsa az uniós források hazai lebonyolítási-végrehajtási rendszerét. Megszüntetné az eddigi kusza eljárási rendszert, s újat dolgozni ki a hazai fejlesztési források esetében is. Egységes információs-, monitoring-, valamint menedzsment-rendszert állítana fel, mert „ma senki sem tudja megmondani, hogy a fejlesztési források közül mennyi ment el oktatásra, egészségügyre vagy szociális célokra". Az államtitkár sokat remél Magyarország jövő évi uniós elnökségétől a kohéziós politika terén. Remélhetően érvényre jut az a magyar álláspont, hogy nemcsak a gazdaság versenyképességének a javítására kell helyezni a hangsúlyt, hanem rendkívül fontos a gazdaság felzárkóztatása is. Molnár Ágnes megreformálná a hazai területfejlesztési intézményrendszert is: „a kistérségi, a megyei, a regionális és az országos fejlesztési tanácsok révén lehetőséget kell adni minden településnek, hogy saját fejlesztéspolitikája a nemzeti stratégia része legyen".

Petykó Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke kudarcként értékelte az eddigi Új Magyarország Fejlesztési Tervet. Az előző kormányok által megfogalmazott legfőbb stratégiai célkitűzését - a bruttó hazai termék és a foglalkoztatás növelését - ugyanis nem sikerült elérnie. Az elnök szerint éppen ezért radikális és azonnali intézkedésre volt szükség a kormányváltást követően: többek között a nem hatékony pályázatokat rögvest felfüggesztették, ugyanakkor új gazdasági célokra új forráslehetőségeket is nyitottak. A még szabad, fel nem használt forrásokat pedig a kis- és középvállalkozói szektor számára csoportosították át, ez mintegy ezermilliárd forintot jelent. A szakember úgy látja, nemcsak a pályázati rendszerrel van gond, a legnagyobb problémák szerinte a közbeszerzéseknél vannak. Mint mondja: hosszú az átfutásuk és rossz a minőségbiztosításuk.

Az uniós pályázati rendszert illetően Petykó az ígérte, sűrűsödni fognak a pályázatokkal kapcsolatos helyszíni ellenőrzések, a notórius szabályszegőket pedig kizárják, hiába jelennek meg újabb és újabb cégek mögé bújva. Az elnök a jövőben a pályázatok elbírálóit is nevesítené. Ezáltal ugyanis az elbírálók sem térhetnének ki a felelősség elől. Továbbá könyvvizsgálókat is bevonna a pályáztatási rendszerbe.

Kiss Imre, a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség elnöke az eredményeket ismertetve elmondta: a régióban 453 gazdaságfejlesztési pályázatot nyújtottak be, ebből 152 volt sikeres. A megítélt támogatások összege eléri a 14 milliárd forintot, de 25 milliárd továbbra is rendelkezésre áll. Kiss Imre azt tapasztalta, hogy Szeged térségében a válság különösen nagy kihívást jelentett a helyi gazdaság szereplőinek. A régióban és a csongrádi megyeszékhelyen a pályázatok kiírása során pedig figyelmen kívül hagyták a munkahelyteremtést, helyette látványberuházásokba folyt a pénzt. Ezért azt reméli, hogy a januártól induló Új Széchenyi-terv sokat fog majd változtatni ezen. B. Nagy László országgyűlési képviselő, Szeged polgármesterjelöltje ezzel kapcsolatosan ismertette, hogy a város 25 milliárd forintos adósságállománnyal rendelkezik, több mint 12 milliárdra rúg a költségvetési hiánya, miközben a város pazarlóan működik. Úgy véli, akár egymilliárd forintot is meg tudna takarítani a város új vezetése. A település komoly közlekedési gondokkal küzd, leromlott színvonalú az egészségügyi ellátórendszere. Szerinte ha minden marad a régiben, Szeged elesik a potenciális regionális központ szerepétől.

A Szegedi Tudományegyetem rektora, Szabó Gábor arra hívta fel a figyelmet, hogy az általa vezetett intézménynek a regionális gazdaságfejlesztés fontos szereplőjévé kell válnia. A klasszikus egyetemi modell szerint az egyetemen oktatás és kutatás folyik, a kutatások eredményeit azonban a piacon kell tudni értékesíteni. Az egyetemnek ezért nemcsak szellemi centrumként, hanem a regionális gazdaság motorjaként kell működnie. Kiváló lehetőséget adhat ehhez, hogy Szegeden - Prága és Bukarest bevonásával - épülhet meg az unió által is támogatott lézerkutató-központ, az ELI.