A költségvetésről, annak végrehajtásáról, a központi adónemekről, illetékekről, járulékokról, a vámokról és a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket az Alkotmánybíróság kizárólag akkor semmisíthetné meg, ha azok tartalma bizonyos alapjogokat sért - ez derül ki az alkotmányügyi bizottság módosító javaslataiból, amelyeket hétfő délután szavazott meg a testület.

Ezeket a Magyar Köztársaság Alkotmányáról, valamint az Alkotmánybíróságról szóló törvények módosításához nyújtották be, amelyek a taláros testület jogkörének bizonyos mértékű szűkítését célozzák. Az MSZP és az LMP nem ért egyet az újabb módosítással sem, a Jobbik képviselői tartózkodtak a hétfő délutáni bizottsági szavazáson.Az Alkotmánybíróság október 26-án alkotmányellenesnek találta és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadóról szóló törvényi rendelkezéseket. A közszférában a végkielégítések és egyes egyéb jövedelmek 2 millió forint feletti része után kellett volna megfizetni a plusz terhet.

Lázár János fideszes frakcióvezető ezután nyújtotta be az Alkotmány, valamint az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosításáról szóló javaslatait. Az egyik előterjesztés szerint bekerült volna az alaptörvénybe, hogy nem lehet országos népszavazást tartani a költségvetésről, annak végrehajtásáról, a központi adókról, illetékekről, járulékokról és a vámokról. Az Alkotmánybíróságról szóló jogszabályt pedig azzal egészítették volna ki, hogy nincs helye felülvizsgálatnak olyan törvénynél, amely országos népszavazással sem változtatható meg. Mindkét javaslat ellen többen is tiltakoztak, köztük az ellenzék pártjai.

A két javaslat vitáját múlt héten lezárta az Országgyűlés, így a házszabály szerint már csak bizottsági módosító indítványt lehetett ezekhez benyújtani. Az alkotmányügyi bizottság hétfőn elfogadott javaslatai szerint a taláros testület csak akkor semmisíthetne meg a költségvetésről, annak végrehajtásáról, a központi adónemekről, illetékekről, járulékokról, a vámokról és a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket, ha azok tartalma az élethez és emberi méltósághoz való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogot sért valamint a gondolat, lelkiismeret és a vallás szabadságát. A két törvényjavaslatból kivették azon részeket, amelyek a népszavazási tilalmakat összekapcsolták volna az Alkotmánybíróság hatáskörével, így szűkítve azt.

Schiffer András, az LMP frakcióvezetője az alkotmányügyi bizottság hétfő délutáni ülésén azt kifogásolta, hogy a hátrányos megkülönböztetés tilalma és a magántulajdonhoz való jog kimaradt a kivételekről szóló felsorolásból. Az MSZP-s Lamperth Mónika úgy vélte, hogy az újabb módosítással sem váltak a javaslatok szalonképessé, és a szintén szocialista Bárándy Gergely is a tulajdonhoz való jogot hiányolta a kivételek közül.

A bizottság végül mindkét módosító javaslatot 19 igen, 7 nem szavazattal és 3 tartózkodás mellett elfogadta. A javaslatokról a tervek szerint szerdán szavaz az Országgyűlés, a két törvénymódosítás zárószavazása pedig jövő héten lesz.

Független Hírügynökség