A Székely Nemzeti Tanács mindhárom határozatát elfogadták a testület pénteki budapesti ülésén.

Az egyhangúlag elfogadott egyes számú határozat kimondja a
folytonosságot az 1918. november 19-én Budapesten és a 2003. október
26-án Sepsiszentgyörgyön létrehozott Székely Nemzeti Tanács között.

A kettes számú határozatban felkérték a magyar kormányt és a magyar
állam intézményeit, hogy minden rendelkezésükre álló eszközzel
támogassák Székelyföld autonómiatörekvéseit a nemzetközi fórumokon,
valamint a Magyarország és Románia közötti államközi kapcsolatokban.
Emellett fordítsanak kiemelt figyelmet a kapcsolattartásra
Székelyfölddel.
Egyúttal felkérték a magyar és a román külügyminisztériumot, tegyenek
lépéseket annak érdekében, hogy a két ország közötti, a megértésről, az
együttműködésről és a jószomszédságról szóló szerződésbe kerüljenek bele
az Európa Tanács ajánlásainak az autonómiára, a regionalizációra
vonatkozó rendelkezései, Székelyföld autonómiáját pedig nevesítsék.
Kérték azt is, hogy Magyarország a külképviseletei révén támogassa a
székely autonómiatörekvések megjelenítését, és a Székely Nemzeti
Tanácsot hívják meg a Magyar Állandó Értekezlet intézményébe. A második
határozattervezet elfogadásakor a 270 küldöttből hárman tartózkodtak.
A hármas számú határozatban a tanács fontosnak tartotta, hogy a 2011
első felében esedékes magyar EU-elnökség idején és azt követően az unió
támogassa, hogy a Székelyföld "történelmi európai régióként" kapjon
képviseletet a régiók bizottságában. Kitértek arra is, hogy az unió
fordítson kiemelt figyelmet a veszélyeztetett kis népek védelmére, és
dolgozza ki védelmük európai szintű szabályait. Emellett a
Magyarországot bemutató, népszerűsítő rendezvényeken Székelyföld is
kapjon teret a bemutatkozásra.
Elvárásként fogalmazták meg, hogy történjen határozott előrelépés
azoknak az európai szabályozásoknak a kidolgozására, amelyek az őshonos
nemzeti közösségek védelmét szolgálják.
A határozatot az egyes számúhoz hasonlóan egyhangúlag fogadták el.

Veres Dávid csíki küldött felszólalásában azt kérte, hogy a kormány
minden eszközzel segítse Székelyföld autonómiájának megvalósítását, és
az új alkotmányban Székelyföld törvényes (magyar) parlamenti
képviseletét rögzítse. Szavait többször taps fogadta, így akkor is,
amikor arról szólt: a magyar kormány járjon közbe a román kabinetnél
azért, hogy a székelyek minél előbb visszakaphassák "őseik egyéni és
közösségi jussát". Mind Bukarestben, mind a nemzetközi fórumokon a
magyar kormány próbálja meg elérni, hogy "a kilencven éve tartó
jogfosztottság állapota" az erdélyi és székelyföldi történelmi egyházak
esetében minél előbb megszűnjön - fejtette ki.
(MTI nyomán)