Ítéletet hirdetett a cigánykárpótlással kapcsolatos csalások és egyéb bűncselekmények ügyében a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság.

A megyei bíróság a cigány kissebségi önkormányzat elnökét Horváth Attilát három év nyolc hónap börtönbüntetésre ítélte, és négy évre eltiltotta a közügyektől.

A további 25 vádlott végrehajtandó, vagy felfüggesztett szabadságvesztést kapott, néhányukat közérdekű munkára kötelezte a bíróság. Az egyik vádlottat felmentették.

Az ítélet egyik esetben sem jogerős.

A büntetőpernek 26 vádlottja volt, az elsőrendű vádlott a helyi cigány kisebbségi önkormányzat jelenlegi elnöke, a bűncselekmény idején elnökhelyettese volt.

Több vádlott esetében különösen nagy kárt, illetve jelentős kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett csalás és többrendbeli okirat-hamisítás volt a vád.

A vádirat szerint a vádlottak tisztában voltak azzal, hogy a kárpótlást igénylő személyek nem voltak jogosultak az Osztrák Megbékélési Alap által nyújtott kárpótlás felvételére. Mégis segítséget adtak a kérelmek elintézéséhez. Számukra az volt a fontos, hogy minél több embert bevonjanak a kárpótlási igénylés körébe. Az átutalt kárpótlási összeg egy részét pedig rendre elkérték a kárpótoltaktól. Az elsőrendű vádlott a bűncselekmény idején a cigány kisebbségi önkormányzat elnökhelyettesi tisztségét látta el, így az ő kezén minden kérelem átment. A vád szerint az ő esetében a kár meghaladja a 200 millió forintot.

A magyar és az osztrák kormány 2000-ben kötött megállapodást arról, hogy az Osztrák Megbékélési Alap egyszeri pénzjuttatásban részesíti azokat, akiket a II. világháború idején, a nemzetiszocialista rendszer a mai Ausztria területére deportált és rabszolga jellegű vagy kényszermunkára kötelezett. Az igénylőknek a jogosultságot korabeli vagy később keletkezett dokumentumokkal, illetve végső esetben tanúk által aláírt nyilatkozattal kellett igazolniuk.

A kárpótlási kérelmet két tanú, valamint a cigány kisebbségi önkormányzat elnöke, vagy helyettese jelenlétében kellett nyilatkozatban rögzíteni. A dokumentumban a tanúk azt igazolták, hogy az igénylő velük együtt szenvedte el a kényszermunkát a második világháború idején.
A Győr megyei ügyben 2003-ban indult a nyomozás. (!) A megyei bíróságra 2005 december végén érkezett az ügy, amelynek tárgyalássorozatát 2007 novemberében kezdték meg.

(kisalfold)