A Fidesz által elfogadott médiatörvényt újabb bírálatözön érte Németországban. Az egyik gágogó, a figyelemfelkeltő nevű Gunter Kirchbaum, a másik - akinek származását most erőteljesen hangsúlyozni próbálja a gyűlöletbeszédének helyet adó Frankfurter Allgemeine Zeitung - a kisvárosi keresztény-konzervatív családból származó Martin Schulz. Jó lenne, ha pont a németek, meg a magyarországi csicskáik nem játszanának ezzel a veszélyes fogalommal, mert a végén még beperelhetők lesznek holokauszttagadás miatt. Mert ebből a megközelítésből nem a zsidó nép holokausztja történt, hanem vallásüldözés.

A Frankfurter Rundschau című lapnak adott nyilatkozatában Kirchbaum kijelentette: "politikai színezettől függetlenül egyetlen uniós államban sem engedhetjük meg, hogy sérüljön az egyik legszentebb demokratikus és uniós érték, tudniillik a sajtó- és véleményszabadság".

Kemény szavakkal ment neki a magyar törvénynek, és Kirchbaumhoz képest még keményebbnek mutatkozik az Európai Parlament szociáldemokrata frakciójának – ugyancsak német – elnöke, Martin Schulz. A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung feltűnően nagy, fél kolumnányi teret biztosított a vele készített beszélgetésnek, amely szinte kizárólag Magyarországról szól. Schulz részletesen elemzi és az EU értékeivel szöges ellentétben lévőnek nevezi a magyar médiatörvényt, de messzebbre is megy, szerinte az Orbán-kormány az elmúlt fél évben folyamatosan ezt csinálja, tehát EU-s értékeket sért.

A FAZ cikkének címében „Orbán ellenfelének” nevezett Schulz élesen visszautasítja a magyar kormányzati gyanúsítgatásokat, vádakat, miszerint pártpolitika állna az európai szocialisták és szociáldemokraták kampánya mögött. Ennek az ellenkezőjére ékes bizonyíték szerinte, hogy egy sor kereszténydemokrata-néppárti és liberális képviselő és politikus mondja szó szerint ugyanazt, amit ő. A cikk által hangsúlyozottan kisvárosi keresztény-konzervatív családból származó Martin Schulz jelzi, hogy személyesen fogja elmondani Orbán Viktornak, hogy ha folytatja a tekintélyelvű rendszer kiépítését és szembeszáll az uniós alapértékekkel, akkor igenis számítania kell az EU-alapszerződés szavazati jog megvonását magában foglaló 7. cikkelyének esetleges alkalmazására, életbe léptetésére.

Zentai Péter - hvg