A felvétel a tiszalöki gyilkosság helyszínén készült a támadás utáni órákban
Fotó: MTI

Meg nem nevezett informátorok újabb adalékokkal szolgáltak a sajtónak a cigányok ellen elkövetett sorozatgyilkosság gyanúsítottjairól és meglepő részletekről. Bemártott ismerősökről, kiszemelt célpontokról, különös körülmények között végrehajtott menekülésről is szó esett.

A cigányok ellen elkövetett sorozatgyilkosság gyanúsítottjairól érdeklődött - állítólagos - debreceni ismerőseiktől Tódor János újságíró. A Népszabadság Hétvége mellékletében "Cigányvadászok" címmel megjelent hosszú riportban azt írja, hogy idén június közepén beszélgetett Debrecenben egy presszóban három férfival, akik azt mondták neki, a Loki (DVSC) kemény magjához tartoznak. Egyikük, egy magát informatikusnak mondó negyvenes férfi így jellemezte a négy gyanúsítottat, K. Árpádot és K. Istvánt, P. Zsoltot és Cs. Istvánt: "két pszichopata, egy őstulok meg egy balek".

Az informátorok az újságírónak azt mondták, hogy "tudomásuk szerint" K. Árpád a Molotov-koktélos gyújtogatások egy részét elismerte, ugyanakkor egykori albérlőjére vallott, mint akit felelősség terhel a gyilkosságokért. A riporter megemlíti, hogy a bemártott férfit a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) korábban már többször is meghallgatta, mert a rendőrök szerint neki is tudnia kellett a fegyverekről. Az egykori albérlőt az újságíró nem tudta elérni, megemlíti azonban, hogy K. Árpád ügyvédje, Bérdi Zsolt június 25-én a hvg.hu-n azt állította, hogy ügyfele nem vallott másra.

A riporternek beszélgetőtársa - aki múltjáról annyit elárult, a kilencvenes évek elején szkinhed volt - elmondta, hogy az utolsó támadás helyszínén, Kislétán a K. fivérek a falu polgármesterének "megleckéztetését" is tervezték. "Ahhoz is be akartak lőni, mert támogatta a romákat, meg az MSZP-s Veres János emberének tartották." Az újságíró megkérdezte erről Kisléta polgármesterét, Pénzes Sándort is, aki érdeklődésére azt mondta, mit sem tudott minderről. Az értesülést a Nemzeti Nyomozó Iroda sem kommentálta.

A riporternek meglepő részletet árultak el a tiszalöki gyilkosság után történtekről. Az informátor (aki szerint szó sem volt sötét terepjáróról, Opel Astrával közelítette meg a banda a helyszíneket) Tiszalökről menekülve az autójuk beleragadt a sárba. Debreceni ismerősüktől kértek segítséget mobilon, aki meg is érkezett, de az ő kocsijával nem tudták kirángatni K. Árpád Opel Astráját. a debreceni ismerős elment segítségért, és végül egy traktoros szabadította ki őket a sárból".

Néhány napja a STOP-on közzétett információ ("Polgárháború kirobbantása volt a cél? - Vádemelés a romagyilkosságok ügyében" ) szerint az egyik gyanúsított azt vallotta, hogy az elkövetők azért választottak munkaviszonnyal rendelkező, rendezett körülmények között élő, illetve gyermekkorú áldozatokat, hogy ezzel felkorbácsolják a roma közösség öntudatát és érzelmeit, és válaszlépésekre sarkallják a hazai cigányságot. A végső cél egy romák által kirobbantott polgárháború lett volna.

"Más vélemények szerint a fenti feltételezésnek ellentmond, hogy a támadások a cigánysorok utolsó házai ellen irányultak, ami inkább arra utal, hogy az elkövetők a gyengébb ellenállás és a gyorsabb menekülés jegyében választották ki célpontjaikat" - írtuk összefoglalónkban.

Az NNI azonban megkeresésünkre nem erősítette meg, de nem is cáfolta a polgárháborús összeesküvésről szóló hírt.

Az NNI kilenc bűncselekmény ügyében folytatott eljárást: 2008. július 21-én Galgagyörkön, augusztus 8-án Piricsén, szeptember 5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tarnabodon, november 3-án Nagycsécsen, december 15-én Alsózsolcán, tavaly február 23-án Tatárszentgyörgyön, április 22-én Tiszalökön, augusztus 3-án Kislétán támadtak romákra. A kislétai és a tiszalöki bűncselekményben egy-egy ember halt meg, míg Nagycsécsen egy testvérpár, Tatárszentgyörgyön egy 27 éves apa és 5 éves kisfia vesztette életét.

A támadássorozat négy feltételezett elkövetőjét tavaly augusztus 21-én egy debreceni szórakozóhelyen fogták el a rendőrök. 

.