Nevessenek, vagy csak dühöngjenek a szlovák történelemhamisítás legújabbikán. Azonban gondolkozzanak el azon is, hogy ezekkel barátkozik a magyarországi MNA, miközben az elmebetegségük miatt minket és a HVIM-t tartva sovinisztának

Az említett írás címe: címe „Svätý kráľ Štefan proti maďarským barbarom”, azaz „Szent Štefan király a magyar barbárok ellen”.

A cikk:
Mindez azokban az időkben történt, amikor Svätopluk birodalma már szétesett, de romjain még éltek a hajdani impérium maradványai. Uhorszkó valahol a Rába, Veszprém és Esztergom között létezett, nyilván azokon a helyeken, ahol Svätopluk, az ószlovák király, engedélyezte a finnugor-török törzsek (ismertebb nevén ősmagyarok) letelepedését.

A Nyitrai és a Bychori (ma Bihor megye, Románia) fejedelemségek függetlenek voltak. Az uralkodó Árpád dinasztia tagja, Vajk (aki a keresztségben a Štefan nevet vette fel) nyitrai fejedelem lett. A Nyitrai fejedelemség a magyar trón következő uralkodóinak előszobájaként szolgálta az Árpádháziakat. Az Árpádháziak szláv nőket vettek feleségül, maga Štefan is kétharmadában szláv volt. Štefan Nyitrán buzgó keresztény lett. Többek között emiatt is utasította el az ómagyar nyelv használatát. A trónra a pogány Koppány is jogot formált, akit az ősmagyarok támogattak.

Štefant ezzel szemben az ószlovák nemesek, Hunt és Poznan támogatták, akik később lovaggá ütötték. Štefan szlovák és német seregek segítségével legyőzte a pogány magyar törzseket, és megnagyobbította Uhorszkót, ahol i.sz. 1000-ben első uhor királlyá koronázták. A magyar nyelv az uralkodó kifejezést átnevezte király-nak, mely szót a szlovák kráľ-ból vette át. Az ősmagyarok Štefan katonáit Teutónoknak nevezték, amiből később szókeveredéssel a Tót kifejezés lett, ahogyan a magyarok a szlovákokat a mai napig hívják. Štefan saját bevallása szerint több nyelvű országnak alapította Uhorszkót. Utódainak azt üzente, hogy az egynyelvű ország gyenge és gyámoltalan -imbecil et fragile- és hogy ápolják Uhorszkó nyelvi sokszínűségét. Az országban 800 évig a latin volt a hivatalos nyelv. Štefan király átvette Svätopluk közigazgatási struktúráit, a megyéket, és Bratislavában pénz veretett, melyen a PRESLAVVA CIV és a STEPHANVS REX feliratok láthatók.

A magyar nyelv teljes egészében átvette a szlovák mezőgazdasági, egyházi és közigazgatási szóhasználatot, majd számtalan más szlovák szót, szlovák földrajzi megnevezést, melyek az egész mai Magyarország területén megtalálhatók. Štefan király 1038-ban halt meg, Sztolicsnij Belgrádban (magyarul Székesfehérvár) van eltemetve. Később, 1083-ban szentté avatták. A török megszállás idejében csak észak-Uhorszkó, vagyis a mai Szlovákia területe maradt szabad és független. Az uhor nemesség magyar része lepaktált a megszállókkal és Uhorszkó ellen kötött áruló szövetséget a törökkel. Ez indította el a magyarokat szent Štefan örökségének megtagadására, és a 18. század végére Uhorszkó többi nemzete fölé emelték sajátjukat. Fokozatosan kíméletlen magyarosítás indult el, a többi nemzet kárára elkövetett magyar terror pedig olyan elviselhetetlen lett, hogy Uhorszkót a nemzetek börtöne gúnyszóval illették, miközben cinikus módon éppen szent Štefan nevében terrorizálták a többi nemzetet.

Szent Štefan üzenetének ilyen brutális méretű megtagadása végül Uhorszkó megszűnéséhez vezetett 1918-ban. A megtizedelt nemzetek és nemzetiségek önállósodtak. A trianoni szerződést Uhorszkó utódállamai (Cseh-Szlovákia, Magyarország, Románia, Jugoszlávia) és a szövetségesek (USA, Britannia, Franciaország, Olaszország) írták alá. Ezért a nemzetközi jog szerint a mai Szlovák köztársaság az egykori Uhorszkó teljes értékű jogutódja. Uhorszkót azok rombolták szét, akik ellen szent Štefan harcolt : a magyarok. Nem tudom, hogy végre mikor engedi a magyarok skizofréniája felfogni azt a tényt, hogy mit művelnek, és ha még egyszer háborút indítanak egykori testvéreik, mostani szomszédaik ellen, akkor megszűnik maga Magyarország is. Szent Štefan inkább szlovák király volt, mint magyar. Szlovákok ültették a trónra, ők segítették az uhor királyság megalapításában, a pogány magyarok ellen.

Szent Štefan királyunk lovasszobra Komárnóban, szlovák címerrel a zászlaján, őrt áll a barbár magyarok ellen úgy, ahogyan azt tette ezer évvel ezelőtt is.

(NIF)