Határozott rendreutasítással reagált az Európai Bizottság (EB) a szlovák parlament szerdai döntésére, amely szerint Pozsony - megváltoztatva az előző kormány elhatározását - nem fizeti ki a Görögországnak összeállított 110 milliárd eurós EU-IMF mentő csomag ráeső, 817,85 milliós részét.

A pénteki Napi Gazdaság cikke

Olli Rehn, az EB pénzügyi biztosa felhívta a figyelmet arra, hogy az eurózóna pénzügyminiszterei (eurócsoport) egy kritikus pillanatban, a görög pénzügyi válság elmélyülésekor az egész övezet, benne Szlovákia pénzügyi stabilitásának biztosítását célzó döntést hoztak a csomag összeállításával. A szolidaritás felrúgása ezért nem maradhat következmények nélkül, az eurócsoportnak következő értekezletén vissza kell térnie az ügyre.

Amadeu Altafaj, a biztos szóvivője az EUObservernek azt mondta, hogy Szlovákiának nem kell jogi szankciókkal számolnia a negatív döntés nyomán, ugyanakkor bizonyos politikai következményekre számíthat. Az eurózóna tagállamainak újra kell számolniuk a görög csomag költségeit, ugyanis a jelen állás szerint 16 helyett 15 részre kell osztani a befizetendő pénzt. Altafaj nem tartja jogilag lehetségesnek, hogy a többi eurózónatag visszavonja hozzájárulását, miután már túl vannak a hivatalos döntésen. Emellett nem látja jelét annak, hogy bármelyikük a szlovákhoz hasonló lépésre készülne.

Ivan Miklos pénzügyminiszter csütörtökön Rehn szavaira reagálva közölte: "Világosan megmondtuk, hogy a kormánykoalíció pártjai elutasítják a görögöknek szánt segítséget. Szlovákia a döntésével nem sértett nemzetközi jogot. A kötelezettség csak akkor érvényes, ha az adott ország parlamentje is megszavazza. Szerintünk nem számít szolidaritásnak a szegények szolidaritása a gazdagokkal, a felelőseké a felelőtlenekkel, az adófizető polgároké a bankok tulajdonosaival és menedzsereivel."

Miklos szerint a görög segítség mértéke aránytalanul nagy a szlovák GDP-hez viszonyítva, ráadásul az ország eleve mélyülő államháztartási hiánnyal néz szembe. (A mentő csomaghoz abban az arányban járulnak hozzá az eurózóna tagjai, amekkora részesedésük az ECB tőkéjéből.)

Piotr Kaczynski, a brüsszeli CEPS kutatóközpont elemzője szerint Pozsony lépésének természetesen lesznek politikai következményei, azonban ezek várhatóan nem közvetlenül jelennek majd meg, hanem a jövőben éreztetik hatásukat a szlovák-EU kapcsolatrendszerben.

A pozsonyi parlament az Athénnak szánt támogatás elutasítása mellett vállalta a 750 milliárd eurós európai pénzügyi stabilitási alap Szlovákiára eső részét, azaz 4,4 milliárd eurónyi kötvény kibocsátásának garantálását (Napi, 2010. augusztus 12.). Miklos ezt azzal magyarázta, hogy míg a mentő csomag esetében inkább szimbolikus hozzájárulásról van szó, addig a görögöknek valóban ki kell fizetni a 817 millió eurót, ehhez pedig Pozsonynak hitelt kellene felvennie.

A szlovákiai TNS SK közvélemény-kutató intézet nyár elején készített felmérése szerint a szlovák lakosság 70 százaléka nem támogatja a görögök megsegítését