Jóllehet az Európai Unión belüli életszínvonal világviszonylatban és átlagosan a legmagasabbak közé tartozik, az EU sok polgárának még sincs lehetősége megfelelően táplálkozni. A szegények a mezőgazdasági termelőknél felhalmozódott élelmiszer-feleslegből részesülhetnek. 

Az egységes közös piacszervezéssel foglalkozó irányítóbizottság szavazott a rászorulóknak nyújtott támogatás programjának keretében a tagállamok által a 2011. évre vonatkozóan benyújtott élelmiszer-segélyezési tervekről. A jövő évben 20 tagállam vesz részt a programban, köztük – most első alkalommal – a Cseh Köztársaság. A program eredetileg azzal a céllal jött létre, hogy a mezőgazdasági termelőknél felhalmozódott élelmiszer-felesleget (azaz az „intervenciós készleteket”) elossza a rászorulók között. A 90-es évek derekán a program úgy módosult, hogy bizonyos feltételek mellett az intervenciós készletek piaci beszerzéssel is kiegészíthetőek legyenek. Idén mindazonáltal a rendelkezésre álló intervenciós készletek (gabonafélék, tejpor és korlátozott mennyiségű vaj) javarészt fedezik a 2011. évi tervben megállapított igényeket, így csak csekély mértékben van szükség piaci beszerzésre. A program keretében – a 2009. és a 2010. évhez hasonlóan – 500 millió eurós költségvetés áll rendelkezésre. A 2011. évi program nem kapcsolódik a program jövőbeli kiigazítására vonatkozó javaslat közelmúltban módosított változatához. A Bizottság a közeljövőben elfogadja a 2011. évi tervet.

Dacian Cioloș mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztos a következőket nyilatkozta a programról: „A rászorulóknak nyújtott támogatás programja további bizonyítéka annak, hogy a közös agrárpolitika nem csupán a mezőgazdasági termelők, hanem valamennyi uniós polgár javát szolgálja. Az elmúlt évben a becslések szerint 13 millióan részesültek támogatásban a különböző tagállami programok keretében.”

Előzmények

A Közösség leginkább rászoruló polgárainak először 1986–1987 rendkívül hideg telén osztottak ingyenesen élelmiszert. A kialakult szükséghelyzetben a mezőgazdasági termékek felesleges készletei a tagállamok jótékonysági szervezeteinek közreműködésével jutottak el a rászorulókhoz. Később az intézkedés állandósult, alapját immár az intervenciós készletek képezték. A program keretében ugyanis a tagállamok élelmiszersegélyként hasznosíthatták az állami készletekben felhalmozott élelmiszer-felesleget. Az 1990-es évek elején megkezdődött a közös agárpolitika (KAP) reformja, amely célul tűzte ki a közösségi intervenciós készletek drasztikus csökkentését. Többek között ez volt az oka annak, hogy bizonyos feltételek mellett engedélyezték a készletek piaci beszerzését. Ebben az évben azonban a terv jórészt a rendelkezésre álló intervenciós készletek felhasználásával is teljesíthető, így viszonylag kis mértékben kell piaci beszerzésekre támaszkodni. Az intervenciós készletek tartós csökkenése ugyanakkor a támogatási program reformjára vonatkozó javaslatok kidolgozásához vezetett. A reform célja az lenne, hogy a program igazodjon a KAP-ban bekövetkező változásokhoz, valamint hatékonyabban segítse a leginkább rászorulókat.

A tagállamok saját belátásuk szerint dönthetnek a programban való részvételről. A Bizottság minden évben új tervet hagy jóvá. A segélyt általában a nélkülözők legkülönfélébb csoportjai kapják, így például hátrányos helyzetű családok, kisnyugdíjasok, hajléktalanok, fogyatékkal élők, veszélyeztetett gyermekek, a létminimum alatt élők, migráns munkavállalók, valamint menedékkérők. A tagállamok jótékonysági szervezetek és/vagy szociális szolgáltatásokat nyújtó helyi intézmények közreműködésével osztják szét a segélyeket.

Azok a tagállamok, amelyek részt kívánnak venni a programban, erről minden év elején értesítik a Bizottságot, majd a későbbiekben bejelentik az egyes termékek iránti igényüket. Ezenkívül a program megvalósításáról utólag jelentést kell benyújtaniuk.

Jóllehet az Európai Unión belüli életszínvonal világviszonylatban és átlagosan a legmagasabbak közé tartozik, az EU sok polgárának még sincs lehetősége megfelelően táplálkozni. A legfrissebb becslések szerint átlagosan az Európai Unió népességének 17 százaléka él a szegénységi küszöb alatt vagy ahhoz közeli szinten, ami azzal jár, hogy táplálkozásuk hiányos, vagyis például minden másnap sincs lehetőségük a kiegyensúlyozott táplálkozásra.
Forrás: OrientPress Hírügynökség