A sztori 2007 decemberében kezdődött: Garancsi István akkor vásárolta meg a székesfehérvári futballcsapatot. A tulajdonos százmilliókat fektetett az együttesbe, profi klubot épít; a szakmai munkát Mezey György irányítja. A csapat mögött a Mol és a Magyar Fejlesztési Bank, a háttérben pedig a sportrajongó miniszterelnök, Orbán Viktor sziluettje rajzolódik ki. A projekt részvevői európai szintű futballról álmodnak. A Népszabadság elemzése a Videotonról.

Az Orbán-legenda
Azzal, hogy a kormányfő ma már nyíltan vállalja a Videoton iránti elkötelezettségét, különösen érdekessé vált, hogy miként lábalt ki a csapat alig néhány év alatt története legmélyebb válságából. Sokan úgy tartják, hogy a 2007 őszén a semmiből érkező új klubtulajdonos, Garancsi István valójában „Orbán embere” volt, akit az akkor még ellenzékben lévő Fidesz-elnök háttéremberként állított a Videoton élére.

– Én is hallottam ezt a legendát, amiből azonban egy szó sem igaz – szögezi le Garancsi István. – Olyan pletykák is elterjedtek, hogy régi baráti viszony fűz Orbán Viktorhoz, ehhez képest csupán 2008-ban, már klubtulajdonosként találkoztam vele először. Megtisztelő, hogy gyakran megfordul a VIP-páholyban, rendszeres jelenlétével sokat segíthet például az újabb támogatók megszerzésében, de higgye el, a Videoton felvirágoztatása alapvetően az én üzletem.

Garancsi István azt mondja, bármennyire hihetetlen, de senki nem kérte őt fel erre a feladatra, két-három évig tartó hezitálás után saját döntése alapján vágott bele a fehérvári projektbe.

– Alapvetően üzleti vállalkozásnak tekintem a futballklub újjáépítését és működtetését. Abból indultam, ki, hogy a nemzetközi szintű labdarúgás a világ minden táján a szórakoztatóipar egyik nyereséget termelő ágazata. Ha valaki kellő pénzügyi háttérrel, szakértelemmel és türelemmel vág bele a munkába, akkor egy futballklub üzemeltetése hosszabb távon nagy biznisz lehet Magyarországon is.

– Nem létezik üzleti alapú futball marketingstratégia nélkül – szögezi le dr. Berkes Péter, a Semmelweis Egyetem adjunktusa. A kluboknak elsősorban arra kell törekedniük, hogy a szurkolók igényeit kielégítsék, a terméket, azaz a futballt családi szórakozásként pozícionálják. A marketingszakember úgy véli: a megfelelő médiatámogatás a Sport TV-vel kötött szerződés nyomán adottnak tetszik az élvonalbeli klubok számára, így az egyesületeknek immár arra kell törekedniük, hogy valódi élményt nyújtsanak.

Miért éppen Fehérvár?
Kulcskérdés a székesfehérvári történetben, hogy Garancsi István miért éppen Székesfehérváron vágott bele a nagyszabású kísérletbe. Az üzletember azt mondja, hogy olyan klubot keresett, amelyet szinte az alapoktól kell felépíteni, márpedig a fehérvári klub akkor a szakadék szélén táncolt. A csapatot működtető Fehérvár FC Kft. 2007 őszén közel egymilliárd forintos adósságállománnyal küszködött, az MLSZ visszavonta az együttes licencét.

A megmentői szerepért cserébe Garancsi totális hatalmat kért és kapott: előbb a többségi tulajdont szerezte meg, majd rövid időn belül kivásárolta a kisebbségi tulajdonosokat – köztük a székesfehérvári önkormányzatot –, és a klub egyedüli urává vált. Belépésével 2007-ben rendeződött a klub és az önkormányzat viszonya is: a cég bérleti díjat fizet a stadion használatáért, a város pedig évi százmillió forintot ad az utánpótláscsapatok fenntartására.

Más oka is lehetett annak, hogy Garancsi éppen Fehérváron vágott bele a futballprojektbe, a sóstói pálya ugyanis az ország legmodernebb stadionja. A létesítményre már a 2007-es tulajdonosváltás előtt mintegy kétmilliárd forintot költöttek: a 2002-ben megindult stadionrekonstrukciós program keretében a magyar állam és a székesfehérvári önkormányzat fele-fele arányban osztozott a költségeken. A három ütemre bontott beruházást az önkormányzat tulajdonában lévő Sóstói Stadion Üzemeltető és Szolgáltató Kft. bonyolította le, ennek során megújultak a lelátók, az edzőpályák és a villanyvilágítás, kiépítették a kamera- és beléptetőrendszert, valamint új öltözőket és VIP-szektort alakítottak ki. A munkálatok egy része forráshiány miatt elhúzódott, így még jelenleg is tart a médiaközpont és az irodák kialakítása. A felújításból egyébként a futballklub is kivette részét: az idén nyáron Garancsi finanszírozta a gyepszőnyeg cseréjét.

A VIP-páholy
A Videoton legnagyobb szponzora 2010 tavaszáig a spanyol érdekeltségű Grupo Milton volt, amely – nem hivatalos információk szerint – évi 300 millió forinttal támogatta a klubot. Kovács Bence János, a sávolyi Balatonring és a pátyi golffalu építését tervező cég vezetője állandó vendégnek számított a fehérvári VIP-páholyban, ám idén tavasszal hirtelen elmaradt a Sóstói Stadionból. – Közös megegyezéssel bontottuk fel a támogatói szerződést, mert a Grupo Milton magyarországi beruházásai leálltak – mondja Garancsi István. – A főszponzor szerepét 2010 nyarától a Mol vette át.

Éppenséggel az olajipari cég hamarabb is beszállhatott volna a támogatók közé, Garancsi István és Hernádi Zsolt, a Mol elnökvezérigazgatója ugyanis nem csupán üzletfelek, de régi jó barátok is. Garancsi azt állítja, a 2007-es klubvásárláskor semmilyen ígérvényt sem kapott Hernáditól arra, hogy a Mol előbb-utóbb támogatni fogja a Videotont. – Akkor még nem is kérhettem volna ilyet, hiszen a klub romokban hevert, tisztázatlanok voltak a belső viszonyai. Előbb vonzóvá kellett tennem a klubot a szurkolók és a szponzorok számára.

Garancsi nem tagadja, hogy az imázsépítésben kulcsszerepet szán a VIP-páholynak. Kezdettől fogva olyan meghatározó gazdasági-közéleti személyeket akart Fehérvárra csábítani, akik a meccseken való rendszeres megjelenésükkel társadalmi eseménnyé tehetik a fehérvári találkozókat. Csányi Sándort, az OTP elnök-vezérigazgatóját például az elsők között „szúrta ki” magának.

– Régóta baráti kapcsolatban álltunk,és tudtam róla, hogy szereti a labdarúgást – mondja Garancsi. – Mégis hibáztam: két éve friss klubtulajdonosként a kaposvári idegenbeli meccsünkre hívtam meg először. Rosszul sült el: gyatra játékkal kikaptunk. Eltartott egy darabig, amíg hajlandó volt lejönni a Vidi meccseire.

Forrás: Népszabadság