A rádió saját adatai és becslései szerint Budapesten kb. százezer, esetenként százötvenezer lehet hallgatóik száma. A Közép-Dunántúlon, a Balaton térségében, valamint a Szolnok körüli százötven-száznyolcvan kilométeres sugarú körön belül százötven-százötvenezer. Az ezeken a körökön kívüli hallgatósággal együtt kb. öt százalékra becsülik hallgatottságuk arányát a teljes lakosság arányában. (Természetesen ez nem azt jelenti, hogy ennyien hallgatják egyszerre az adót, csak azt, hogy ennyien hallgatják több-kevesebb rendszerességgel.)

Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) 2010. április 21-i ülésén - a testület két szocialista és egy SZDSZ-es tagjának szavazatával - ítélte oda a frekvenciapályázatban megjelölt 92,9-es frekvenciát a Klubrádiónak - szemben a szintén pályázó MKR-rel. (A Klubrádió azért indult a pályázaton, mert a jelenlegi, 95,3 Mhz-re szóló engedélye idén februárban lejár.)

Az azóta megszűnt ORTT (melynek a Szalai Annamária elnökletével működő Médiatanács a jogutóda) ugyan nem ellenjegyezte a Klubrádió frekvenciaszerződését, a rádió tulajdonosa, Arató András mégis érvényesnek tartotta azt, ezért még júniusban aláírta a frekvencia odaítéléséről szóló szerződést, és a dokumentumot eljuttatta az ORTT-hez.

A frekvenciapályázaton a Rádió DJ 92,9-es, több éve használatlan hullámsávjáról döntöttek; a katolikus rádió azért pályázott az FM-frekvenciára, mert a középhullámon befejezi adását. Szalai Annamária - az ORTT-ben akkor még a Fidesz delegáltjaként dolgozó testületi tagként - az eset kapcsán úgy nyilatkozott: a hatóság részéről azért maradt el az aláírás, mert az öttagú testület az országgyűlési választások óta csonka volt, így nem tudtak a kérdésben dönteni.

Szalai és a testület KDNP-s delegáltja, Tirts Tamás élesen bírálta a frekvenciát a Klubrádiónak juttató döntést. Szalai botrányosnak minősítette azt, s mint mondta,visszavonását kezdeményezi majd. Véleménye szerint a szocialista és szabad demokrata tagok így szeretnék elhallgattatni a pályázaton induló katolikus rádiót.

„A legitimitással nem rendelkező" két szocialista és egy SZDSZ-es tag az ügyrendet is megsértve játszotta át az utolsó budapesti frekvenciát „a szocialistákhoz köthető"Klubrádiónak - mondta. Szerinte erősen megkérdőjelezhető, hogy a parlamenti frakció létéhez kötött ORTT-s megbízatással rendelkező két szocialista és egy SZDSZ-es tag hozhat-e hosszú távú döntést.

Gyuricza Péter, az ORTT szocialisták által delegált tagja viszont leszögezte: az SZDSZ-es delegáltnak minden joga megvan rövid és hosszú távú döntést hozni addig, amíg jogi értelemben az ORTT tagja. Csak akkor veszti el tagságát, ha a parlament alakuló ülésével megszűnik a szabad demokrata frakció.

Timár János, az ORTT SZDSZ által delegált tagja elmondta: mivel a szavazatokat tizenketted részenként számítják be, az öttagú testület szocialista tagjai, Ladvánszky György és Gyuricza Péter, illetve ő maga nyolctizenketted részben, tehát kétharmados többséggel ítélték a frekvenciát a Klubrádiónak. Szalai Annamária nem vett részt a szavazásban, a KDNP által delegált Tirts Tamás külföldön tartózkodik. Szalai szerint Tirts távollétébennapirendre sem lehetett volna tűzni a frekvenciapályázatokról szóló döntést.

Tirts Tamás szerint az ORTT megsértette ügyrendjét. Sanghaji keltezésű közleményében megdöbbenésének adott hangot amiatt, hogy hivatalos távolléte idején, módosító indítványa és elnapolási indítványa ellenére döntött a testület.

Most, hogy az MKR középhullámú adás visszavonhatatlanul megszűnik, Juhász Judit, az MKR vezérigazgató-helyettese úgy nyilatkozott: „A legrosszabb rémálom következik be azzal, hogy le kell állnunk." A rádiós szakember felhívta a figyelmet: a mostani kondíciók alapján az eddigiekkel ellentétben nem lesz lehetőségük a határon túli magyarokhoz szólni, pedig ők szép számmal gyarapították az MKR hallgatóságát. Addig azonban, amíg nem lesz döntés az ultrarövid-hullámú frekvenciákról, csak interneten és a Magyar Televízió műholdas adásaihoz kapcsolódva lesz lehetősége a műsorszórásra a katolikus rádiónak.

Az eddigiekhez képest, amikor akár egymillió ember is hallgathatta műsoraikat, ez mindenképpen visszalépés, a hallgatóktól pedig „tömegével kapják a kétségbeesett leveleket" ezt illetően. A csökkentett elérésű műsorszórás során is „változatlanul a legnagyobb odaadással és a megszokott jó színvonalon szeretnék tovább folytatni a műsorkészítési munkát" - fogalmazott.

Juhász Judit megjegyezte: az Antenna Hungária is jelezte, hogy újratárgyalná a szerződés feltételeit. Ezzel kapcsolatban annak az elképzelésének adott hangot, hogy jó volna a nagy számú hallgatóság érdekében, ha a középhullámról való leállás és az ultrarövid-hullámra való átállás között lenne átmenet, amíg nem nyernek néhány ultrarövid-hullámra kiírt pályázaton.

Mohos Gábor, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkára a testület téli rendes ülése után tartott sajtótájékoztatón decemberben utalt arra, hogy az MKR-nek januárban lejár a középhullámra szóló sugárzási szerződése, s a püspöki konferencia továbbra is várja több beadott ultrarövid-hullámú frekvenciapályázat eredményét. Elmondta, az MKPK megtesz mindent, hogy a katolikus rádió megmaradjon, és ha nem nyer egyik pályázata sem, akkor „meg kell nézni a konkrét lehetőségeket".
E. Román Kata, az MKR szerkesztőségvezetője az elnémulás kapcsán úgy fogalmazott: „A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által fönntartott, a Kárpát-medence nagy részén fogható rádió, ha küzdelmesen és keserves áldozatok árán is, de túlélt két balliberális kormányt. Kérdés, hogy a keresztény elkötelezettségű, nemzeti kormányt túléli-e."

(Heti Válasz)