Szeretettel köszöntelek a Hungarica.hírportál közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Hungarica.hírportál vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Hungarica.hírportál közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Hungarica.hírportál vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Hungarica.hírportál közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Hungarica.hírportál vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Hungarica.hírportál közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Hungarica.hírportál vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
14 éve | Sziszy I. | 0 hozzászólás
Ezért ne adjunk pénzt a kéregetőnek!
M. István jegyzete
Valamelyik reggel éppen a pirosnál várakoztam, amikor külsőre ápolt fiatalember lépett autómhoz, majd arról érdeklődött, hogy lemoshatja-e a szélvédőmet. Nem ez volt az első eset, ahogy az sem, hogy megszántam és mosás nélkül is odacsúsztattam neki a kétszáz forintost. Ezúttal viszont egy fia apró, annyi sem volt nálam, így kénytelen voltam elküldeni, de az agyam nem hagyta annyiban a történteket, nyomban kattogni kezdett. Egy pillanatra lelkiismeret furdalásom is lett, hogy az este miért az apróval fizettem a boltban és nem kártyával, de mire ez végigfutott rajtam, más szemszögből kezdtem szemlélni a történteket. Azon töprengtem, vajon hányan szánják meg a nagy, kék szemekkel közeledő fiatalembert, aki alig lehetett több harmincnál. Tízen, húszan vagy többen nyomnak a kezébe egy nap hozzám hasonlóan egy kétszázast? Nem mernék találgatásokba fogni, de gyanítom 4-5 ezer forintot elő lehet teremteni ezzel a taktikával. Igen, taktikával, hiszen annak ellenére, hogy a fiú ellenszolgáltatásként lemossa a szélvédőt – akár tekinthetjük munkának is – adott esetben jobban keres, mint azok, akik munkahelyen, 3 műszakban güriznek a szalag mellett. Hiszen az összekoldult pénzből aligha adózik, s mivel a többség egy lecsúszott szerencsétlent lát benne megtűri és megszánja. S, hogy mi ezzel a problémám? Igazából semmi, mindössze annyi, hogy nem tartom helyesnek, hogy egy ereje teljében lévő fiatal a könnyebbik végét fogja meg a dolgoknak, s inkább kiáll magát megszégyenítve koldulni ahelyett, hogy tisztességes munkát találna magának. Azt elhiszem, hogy ez így egyszerűbb, nincs adó, az emberek jóindulatára pedig, lehet alapozni, de! És igen, itt jön a de. Ezzel az erővel és ezzel a mentalitással minden anyagi zavarba jövő magyar ember megállhatna a piros lámpáknál a markát tartani, de mégsem ezt teszi. S, hogy miért? Nos, erre kellene valakinek magyarázatot találni! Egy azonban biztos. Legközelebb, ha odajön a fiatalember és lesz nálam apró nem fogok neki adni. Inkább elteszem annak, aki már nem lenne képes dolgozni... boon
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!