Szinte örökre bebetonozná a Fidesz a most készülő alkotmányt - legalábbis a Vasárnapi Hírek birtokába jutott munkaanyag szerint. Az alaptörvény ugyanis csak akkor lenne módosítható, ha a javaslatot két egymást követő Országgyűlés változatlan formában, mindkét szavazásnál külön-külön, az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával támogatná. Bekerülne az alkotmányba a Szent Korona-tan, a férfi és a nő házasságán alapuló család, és meglebegtetik a kétkamarás parlament lehetőségét is.

A Vasárnap Hírek honlapján megjelent az alkotmány-előkészítő bizottság munkaanyaga, ami az új alkotmány szövegére tesz javaslatot. Forrásaink szerint a koncepció valódi, de a végleges verzió még több helyen változhat. Ezt mutatja az is, hogy több helyen "A", illetve "B" variáció van.

Az egyik jelentős eldöntésre váró kérdés például az, hogy egy-, vagy kétkamarás lesz-e a parlament. A Népszava úgy értesült, hogy a kétkamarás országgyűlés ötletét több okból is elvetették. 

Preambulum 

A várakozásoknak és a korábbi nyilatkozatoknak megfelelően bekerül a preambulumba a Szent Korona-tan, valamint a kereszténységre való utalás is. "Méltassa ezeréves történelmi múltunkat, a kereszténység szerepét történelmünkben, történeti alkotmányunk értékeit és szerepét. Ezzel kapcsolatban utaljon a Szent Koronára, mint a magyar államiság kifejezőjére. Utaljon továbbá a szabadság és a társadalmi szolidaritás eszméjére, és említse kiemelkedő szabadságmozgalmainkat is" - írják.

Az ország államformája továbbra is a köztársaság lenne, és rögzítenék, hogy Magyarország demokratikus jogállam. 

Megváltoznának viszont a nemzeti jelképek és a nemzeti ünnepek. A címer ugyanis tölgyfalombokkal lenne övezve és rákerülne az állami lobogóra. Jelenleg csak a piros-fehér-zöld trikolor tartozik a hivatalos zászlóhoz. A nemzeti ünnepek ugyanazokon a napokon lennének (március 15., október 23., és augusztus 20.), de a hivatalos elnevezés október 23-a esetében változna: többé ezen a napon nem ünnepelnénk a harmadik köztársaság kikiáltásának napját. 

Házasság: csak férfi és nő között

Az alkotmánykoncepció szerint kiemelt védelemben részesülne a házasság, mint "a férfi és a nő legalapvetőbb és legtermészetesebb közössége, és az ezen alapuló család". A szabadság, az alapvető jogok, a házasság és a család tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. 

Bár a korábbi nyilatkozatok ezt nem támasztják alá, de veszélybe kerülhet az abortusz intézménye is. Az új alkotmány ugyanis úgy rendelkezik, hogy "alapvető emberi jogként minden ember életét, fogantatásától kezdve védelem illeti meg. Az emberi élet és méltóság sérthetetlen".

Schmitt Pál nem csak a Szent Korona-tan miatt örülhet, az új alkotmányba valószínűleg bekerül az állam feladatai közé a sportolás és a rendszeres testedzés biztosításának kötelezettsége.

Alapjogok

Tanulva a korábbi alkotmányozási hibákból, ezúttal már külön is megemlítik a szólás- és véleményszabadságot. Nehéz feladata lesz viszont az Alkotmánybíróságnak, amikor az alapjogok korlátozásának jogszerűségét kell megállapítania. Az alapvető jogokat adott esetben "az erkölcsök védelme érdekében a szükséges mértékben" korlátozhatják ugyanis.

A tulajdonhoz való jogot elismerné az új alkotmány is, kivételesen és közérdekből viszont ki lehet sajátítani, de csak "teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett". 

Az új alkotmánynak a koncepció szerint tételesen tartalmaznia kell a szociális jogokat, és azokat a kötelezettségvállalásokat, amelyek ezen jogok érvényesülését előmozdítják.

Bővülhet az elnök hatásköre

A köztársasági elnök megválasztásakor jelenik meg először a kétkamarás parlament ötlete. Az "A" verzió szerint ugyanis a köztársasági elnököt az Országgyűlés választja meg öt évre a jelenlegi alkotmányos szabályozás szerint, de a második verzió már felveti annak lehetőségét, hogy az elnököt az Országgyűlés két háza együttes ülésen választja meg öt évre, szintén a jelenlegi alkotmányos szabályozás szerint.

Érdekes elem, hogy a mostani tervezet nem változtatna a köztársasági elnök hatáskörein, de leszögezi, az Alkotmány a köztársasági elnök feladatainak és hatásköreinek részletes felsorolását követően tartalmazzon olyan klauzulát, amely lehetővé teszi a törvényhozó számára, hogy külön törvényben más feladatot és hatáskört is meghatározzon a köztársasági elnök számára. Mindez azt jelenti, hogy külön törvényben egészen széleskörű jogokkal ruházhatják fel az elnököt. 

Az államfő helyettese - a mostani szabályoknak megfelelően - az Országgyűlés elnöke lenne, aki a köztársasági elnök minden jogosítványával rendelkezne. Jelenleg az alkotmány úgy szabályoz, hogy az Országgyűlés elnöke - ha a köztársasági elnököt helyettesíti - törvényt az Országgyűlésnek megfontolás végett, illetőleg az Alkotmánybíróságnak megvizsgálás céljából nem küldhet meg, az Országgyűlést nem oszlathatja fel, és a kegyelmezés jogával csak a jogerősen elítéltek javára élhet. 

Alkotmányról nem lehetne népszavazást tartani

A koncepció szerint népszavazás az Országgyűlés és a helyi önkormányzatok hatáskörébe tartozó kérdésben tartható, azaz országos és helyi népszavazás is lehet. Eddig csak az Országgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben lehetett referendumot tartani. 

A tiltott témák megegyeznének a mostani szabályozással, azzal a kiegészítéssel, hogy nem lehet népszavazást tartani az Alkotmány megváltoztatása érdekében sem. Az országos népszavazás a részvétel mértékétől függően véleménynyilvánító vagy ügydöntő lehet. A helyi népszavazás ügydöntő. Az országos ügydöntő népszavazás az Országgyűlésre, a helyi népszavazás a helyi önkormányzatokra lenne kötelező. 

Egy- vagy kétkamarás parlament

Az Országgyűlés feloszlatására az eddiginél több lehetőséget adna az új alkotmány. Új választást kellene kiírni, ha egy éven belül három bizalmatlansági indítványt veszít el a kormány, vagy ha nem sikerül elfogadni a költségvetési törvényt. A "B" verzió szerint az államfő jogosult az Országgyűlés feloszlatására kivételesen akkor is, ha az súlyos bizalomvesztés okából előállott alkotmányossági-politikai válság feloldását szolgálja. 

A tervezet egyes részei kétféle verzióban, az egy-, illetve a kétkamarás parlamentnek megfelelően készültek. Ha a kétkamarás parlament koncepciója győzne, akkor a szenátusnak (felsőháznak) egyszeri vétójoga lenne. Tagjai pedig a jelentős társadalmi súllyal rendelkező egyházak, szervezetek képviselői lennének, de bekerülhetne szinte bárki, aki pályáján kiemelkedőt nyújtott. 

Nem tisztázott, hogy milyen szerepet szánnak az Alkotmánybíróságnak. Nem található ugyanis a koncepcióban a törvények megsemmisítésének joga, hanem mindössze annyit írnak: az AB felülvizsgálja a jogszabályok alkotmányosságát, alkotmányellenesség esetén pedig megállapítja annak "jogkövetkezményeit". Szintén kimaradt a tervezetből az alkotmány értelmezésének joga, ami jelenleg kizárólag az Alkotmánybíróságot illeti meg. 

Megváltoztathatatlan alkotmány

Az új alkotmány tervezete úgy rendelkezne, hogy az Alkotmány akkor módosítható, ha a javaslatot két egymást követő Országgyűlés változatlan formában, mindkét szavazásnál külön-külön az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával támogatja. Úgy tudjuk, az MSZP alkotmánytervezete is tartalmazta ezt a passzust, de azzal a kitétellel, hogy az már erre az alkotmányra is vonatkozna.

Társulásra kényszeríthető önkormányzatok?

A koncepció szerint az önkormányzatok a hatályos keretek között szabadon társulhatnak, de sarkalatos törvény a hatékony és eredményes feladatellátás érdekében, kivételesen előírhatja meghatározott társulásban való részvételét.

nepszava.hu