Hagyó Miklós szíjon (Hír Tv)

Egyre gyakrabban látni a híradásokban bíróság elé állított fogvatartottakat lábbilincsben. Egy kormányrendelet szerint bárkivel szemben alkalmazható ez a megalázó eszköz, a rendőrség ugyanakkor csak akkor alkalmazhatná, ha a fogvatartott magában, vagy másokban kárt okozhat. Kötelező, ha valakit terrorcselekmény elkövetése közben értek tetten. Mi a különbség Hagyó, Budaházy és Varga között?

A kormányváltások idején gyakran éri bírálat hatóságokat, hogy az előző garnitúra képviselőivel szemben túlzottan szigorúan alkalmazzák a törvényeket. A 2002-es kormányváltást követően évekig visszatérő bírálat tárgya volt, hogy Berkecz Máriát, a Millenáris Kht. egykori igazgatóját kihallgatása során testüreg-motozásnak vetették alá. 

2010-ben az keltett megütközést, hogy nem erőszakos bűncselekménnyel gyanúsított személyeket kéz- és lábbilincsben lehetett látni a híradásokban. Ilyen volt a korrupcióval vádolt egykori ügyész, Varga Gergely esete, akit a bokáján bilinccsel vezették be a bírósági tárgyalására. Ugyancsak lábbilincsben vitték a felbujtóként hűtlen kezeléssel gyanúsított Hagyó Miklós egykori főpolgármester-helyettest az általa indított rágalmazási per tárgyalására. (Hagyó több újságíró ellen azért kezdeményezett eljárást, mert azt állították különféle fővárosi cégvezérekre hivatkozva, hogy gyakran Hagyó Miklós pressziói alapján választották ki közbeszerzési eljárások nyerteseit.)

A Hír Tv egyik műsora Budaházy Györggyel készített interjút, a bejátszásban feltűnt az interjúra érkező - terrorista szervezet irányításával és egyéb bűncselekményekkel vádolt - férfi, akin sem lábbilincs, sem más mozgást korlátozó eszköz nem látszik. Erre magyarázat lehet, hogy a fogvatartás helyszínén készült az interjú.

Megkerestük a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának sajtóirodáját azt tudakolva, milyen szempontok szerint alkalmazzák a lábbilincs használatát, de konkrét válasz helyett általánosságban adtak felvilágosítást, elküldve az előzetesben lévők mozgását korlátozó eszközök használatáról szóló '96-os igazságügyi minisztériumi rendeletet. E szerint a parancsnok rendelheti el a mozgáskorlátozó eszközök használatát, nem lehet azonban hosszabb ideig megbilincselve valaki, mint 12 óra. 

A sajtóiroda munkatársai elzárkóztak attól, hogy konkrét ügyben adjanak felvilágosítást, mivel válaszuk szerint mindez biztonsági kockázattal járna. Emlékezetes, hogy korábban jellemzően a maffia-bűncselekményekkel vádolt előzeteseket lehetett látni lábbilincsben, ilyen eszközzel vezették például bírósági perére annak idején többször is Tasnádi Pétert, vagy éppen a fekete seregként elhíresült maffiaszervezet tagjait. Elmaradt a lábbilincselés viszont olyan nagy nyilvánosságot kapott ügyekben, mint a bróker per, ahol Kulcsár Attilánál nem látták indokoltnak a lábbilincselést, de Zuschlag Jánost is csak kézbilincsben vitték a bíróság elé. 

A rendőrség nem bánhat ilyen könnyedén a kényszerítőeszközök használatával. Ők csak akkor alkalmazhatnak lábbilincset, ha fennáll a veszélye annak, hogy az előállított magában, vagy másban kárt tehet, illetve ha az illetőt terrorcselekmény elkövetésekor érték tetten az egyenruhások. 

Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvivője a STOP-nak azt mondta, hogy a lábbililncs és az egyéb eszközök használata ezekben az esetekben nem sértette a jogszabályokat. 

6/1996. (VII. 12.) IM rendelet

A szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól 


Az elítélt mozgását korlátozó eszközök alkalmazása

48. § (1) Amennyiben a bilincs kényszerítő eszközként való alkalmazásának a törvényben meghatározott feltételei nem állnak fenn, az elítélt mozgásának a korlátozása azonban a fogvatartás biztonságát sértő vagy veszélyeztető cselekmény megelőzése érdekében szükséges, korlátozó eszközként - ha az elítélt egészségi állapota azt megengedi - bilincs, vagy a végtagra helyezett, testi sérülést nem okozó más eszköz alkalmazható.

(2) A mozgáskorlátozó eszköz, ha azt az elítélt kísérése vagy intézeten kívüli őrzése során alkalmazzák, annak idejére; egyébként az elrendelési ok megszűnéséig, de legfeljebb folyamatosan tizenkét óra időtartamra alkalmazható.

(3) A mozgás korlátozása történhet a kezek előre vagy hátra bilincselésével, két vagy több személy egymáshoz rögzítésével, bilincs és bilincsrögzítő öv együttes alkalmazásával, vezetőszárral ellátott bilincstag (vezető bilincs), valamint egyéb, a végtag rögzítésére alkalmas eszköz használatával is.

(4) Mozgást korlátozó eszköz, előállítás esetén pedig a vezető bilincs alkalmazásának az elrendelésére és megszüntetésére a parancsnok vagy a személyi állomány általa megbízott tagja jogosult.

(5) Büntető ügyben történő előállításkor az eljáró ügyész, illetőleg a bíróság elrendelheti az alkalmazott mozgáskorlátozó eszköz eltávolítását. Az előállító őr az erre vonatkozó rendelkezést köteles végrehajtani. Az intézkedés nem vonatkozhat a vezetőbilincs eltávolítására.

(6) Ha az elítélt meghatározott helyen tartása másként nem biztosítható - a járművön való szállítást kivéve - átmeneti intézkedésként végtagja tárgyhoz is rögzíthető.