A rendkívüli tudományos értéket képviselő hun írásemlék hitelét a Magyar Nemzeti Múzeumban kis híján megsemmisítették. Most az derül ki, számíthatunk-e a hatalom segítségére.

********************

Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkárnak 

Tisztelt államtitkár úr! 

Tárgy: A Magyar Nemzeti Múzeumban lényegében megsemmisítették a hitelét egy székely rovásjelekkel írt magyar nyelvű feliratot hordozó hun fibulának - amely egyedül is képes lett volna megcáfolni a finnugrista őstörténeti képet 

A hun fibula képei 
(a fényképek megtalálhatók az alábbi linkeken elérhető cikkekben) 

Egy elképesztő esethez kérem a segítségét. 

Tizenvalahány évvel ezelőtt vásároltam Fekete Andrástól egy bronzfibulát (ő egy numizmatikai ülésen vette), amit öt régész minősített hunnak, vagy hun korinak. Ezt elsőként " A székely rovásírás eredete " c. kötetemben tettem közzé 1998-ban. A fibulát a címlapján bemutató kötet kiállítását az 1999-es Frankfurti Nemzetközi Könyvkiállításon Bálint Csanád és Róna-Tas András valótlan értékelésére hivatkozva tagadta meg a Frankfurt 99 Kht. A fibula fényképét és rajzát legutóbb Erdélyi István és Ráduly János közölte 2010-ben megjelent kötetének a székely rovásírás hun emlékeiről írt fejezetében. 

A fibulát egy letéti szerződés keretében átadtam a Magyar Nemzeti Múzeumnak azzal a kikötéssel, hogy egy éven belül az állandó kiállításukon kell szerepeltetni és meg kell róla jelentetni egy cikket is valamelyik tudományos folyóiratban. Az erre nyitva álló év eltelt, de a szerződést nem teljesítették. Bár a hét jelet hordozó fibula nem szorult felújításra, a restaurálását a Múzeum mégis elfogadtatta velem arra hivatkozva, hogy másképpen nem lehet kiállítani. Én ekkor azt hittem, hogy ecsettel lemossák, esetleg valamilyen vegyszerrel fényesebbé teszik a felületét. Ha tudom, hogy jórészt lecsiszolják a jeleit és eltüntetik róla a vascsap maradékát, majd erre hivatkozva megpróbálnak kibújni a szerződés teljesítése alól, akkor nem adom oda nekik. 

Nemrég kaptam egy levelet a Múzeumtól, amiben lényegében azt közölték, hogy a két jelet nem tudják elolvasni; a tárgyat nem lehet korhoz kötni; ez nem is fibula, mert hiányzik róla a vascsap (a fibulák elengedhetetlen tartozéka); valamint a tárgy alsó és a felső része is sérült. Mindezek miatt a szerződésünk pontos teljesítésétől eltekintenének. 

Mivel az általam átadott fibula nem volt sérült, csak részben korrodált; továbbá nem 2, hanem 7 jel volt rajta és egy vascsap kb. másfél mm-es csonkja is kiállt a hátulján; kértem egy új fényképet róla. Ezt elküldték s kiderült, hogy a tárgyat valamilyen durva reszelővel mindkét oldalán lecsiszolták, amivel helyrehozhatatlanul megrongálták és hiteltelenné tették. Kértem, hogy írjanak egy jegyzőkönyvet a történtekről, valamint tegyenek büntetőfeljelentést is a tettesek ellen. Azt ígérték, hogy levélben válaszolnak, de ez eddig nem történt meg. 

A fibula részletei 
(a fényképek megtalálhatók az alábbi linkeken elérhető cikkekben) 

A rendkívüli tudományos értéket képviselő fibulát már nem lehet helyrehozni. Az ügyet azonban úgy kellene lezárni, hogy a tudomány és a köz vesztesége minél kisebb legyen, s hogy hasonló eset ne fordulhasson elő a következő száz évben. Ennek érdekében a következőket szeretném elérni: 

- A történtekről megbízható jegyzőkönyvet kell felvenni, hogy a megmaradt roncs hitelessége és eredeti állapota kétségtelen legyen az utókor számára. A jegyzőkönyv egyúttal dokumentálni fogja a Magyar Nemzeti Múzeum (és a hazai őstörténetkutatás) pillanatnyi vezetésének etikai-tudományos állapotát is, amelyet javítani kell. Azonban a jelenlegi vezetés alatt álló Múzeum nem lesz képes megbízható jegyzőkönyv készítésére, hiszen az eddigi feladatait is példátlan felületességgel, vagy tudatos romboló szándékkal látta el. 

- El kell végezni azokat a feladatokat is, amelyek a letéti szerződésből hárulnak a Múzeumra: írni kell egy ismertető tanulmányt a fibuláról, valamint ki is kell állítani. A megmaradt roncs önmagában már aligha tehető közszemlére, ezért mellékelni kell egy hiteles másolatot, vagy az eredeti állapot fényképét is. 

- Kárpótolni kell a nemzetet a veszteségért az eredeti állapotot tükröző pontos és hiteles másolatok készítésével és azoknak a hazai és a nemzetközi közgyűjteményekben való elhelyezésével, az ismertető tanulmány idegen nyelvekre való lefordításával és publikációjával. 

- A tetteseket felelősségre kell vonni munkaügyi, büntető és polgári kártérítési eljárásokban és a történteknek nagy nyilvánosságot kell biztosítani. Ehhez jogászok, fordítók és újságírók segítségére lenne szükség. 

- Fel kell tárni a múzeumi raktárakban elfekvő, eddig - a szakmában a székely írás előzményeinek és rokonságának terén megnyilvánuló általános tájékozatlanság miatt - fel nem ismert írásemlékeinket. A múzeumainkban és az egyetemeken előadássorozatokat kell szervezni, hogy a székely szójelekkel írt írásemlékeket is el tudják olvasni a "szakértők", s azokat nagyobb megbecsülésben részesíthessék a jövőben. Az általános írástörténeti tájékozottság növelése megakadályozhatja a hasonló leletpusztítást. Ehhez felajánlom a közreműködésemet. 

A fentiekhez kérem a szíves segítségét, lévén ez egy közérdekű ügy, amelynek megoldásához kevés egyetlen ember ereje! 
Remélve, hogy ezzel a munkáját segítem és egyetért vele, az elküldésüket követően két hét múlva a leveleimet felteszem az internetre. 

A megtisztelő figyelmét köszönöm! 
Velemér, 2010. VII. 5. 

Az intézkedését várva tisztelettel üdvözli: 
Varga Géza írástörténész