A minapi lex Szapáryval tovább szaporodik azon törvények száma, amelyeket a kormánypárti képviselők kifejezetten azért alkotnak, hogy számukra kedves személyek előnyhöz jussanak, legalábbis ne kerüljenek hátrányba általuk. Erre a gyakorlatra már az első Orbán-kormányban is voltak törekvések, igaz, akkor még nem a személyes, hanem a vélt pártérdekek domináltak.

Lex Pokol

A média balliberális túlsúlya már az első Orbán-kabinet idején is zavarta a kormányoldal politikusait, ezért a koalíciós partner PKGP képviselője, Pokol Béla professzor olyan törvényjavaslattal állt elő 1998-ban, amely a Ptk. módosításával megkerülné a kétharmados médiatörvényt, és lehetővé tenné, hogy bármely sajtóban megjelent írásra, mely véleményt, minősítést tartalmaz valakiről, joga lenne az érintettnek az adott médiumban a válaszadásra.

A tervezett módosításban, amely 2001 elején került igazán az érdeklődés középpontjába, a sajtó-helyreigazításról, a válaszadás jogáról, az ellenvélemény szabad közléséről volt szó, amelynek Pokol által elképzelt gyakorlata megbénította volna a sajtót, ellehetetlenítette volna a szerkesztőségek munkáját. A Fidesz - talán a jobboldali médiabirodalom kiépítésének tervével a tarsolyában - nem támogatta a kisgazda indítványt, hanem saját Ptk-módosító javaslattal állt elő. Ez volt a 

Lex Répássy

A törvénymódosítást a lex Pokol felpuhított változatának, vagy klónverziójának is nevezte a korabeli sajtó. A fideszes Répássy Róbert javaslata alapján "akinek személyhez fűződő jogát napilapban, folyóiratban (időszaki lapban), rádióban, vagy televízióban közölt valamely vélemény, vagy értékelés sérti - a törvényben biztosított egyéb igényeken kívül -, követelheti saját véleményének, vagy értékelésének közzétételét is".

Mádl Ferenc köztársasági elnök azonban több ponton is alkotmányellenesnek ítélte a törvényt, mivel a Ptk. válaszadásra vonatkozó rendelkezései a személyhez fűződő jogok védelme érdekében korlátozzák a sajtószabadságot, azon belül is a szerkesztés szabadságát. Alaptörvénnyel ellentétesnek találta az államfő azt is, hogy törvény úgy írja elő a személyhez fűződő jogok megsértése esetén fizetendő, közérdekű célra fordítható bírság kivetését, hogy nem határozza meg annak legmagasabb mértékét. Mádl nem írta alá a törvényt, hanem továbbküldte azt véleményezésre az Alkotmánybíróságnak, amely 2002 elején szintén nem engedte át Répássy módosítását.

Bő nyolc évet kellett várni az újabb fideszes lexekre, hisz ekkorra került helyzetbe ismét a Fidesz, ráadásul kétharmados többséggel, ami jelentősen megkönnyítette számára a törvények testre szabását. 2010 júliusában a kormánypárti Rogán Antal által beadott indítvány a 2007 júliusa után indult biztosítókat mentesíti a pénzügyi szektorra kivetendő, bankadóként elhíresült extraadó fizetése alól. A Járai Zsigmond, Martonyi János, Szapáry György nevével fémjelzett Wabard Biztosító és a CIG Pannónia Életbiztosító pont a kormánypárti képviselők által megszavazott törvény hatálya alá esik.

Lex Borkai

Az önkormányzati választások előtt újabb személyre szabott törvénymódosításra szánta el magát a Fidesz. A Lázár János és Kocsis Máté által benyújtott alkotmánymódosítási javaslat eredetileg úgy szólt, hogy a honvédség, a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai leszerelésüket követően öt évig nem lehetnének polgármester- vagy képviselőjelöltek. Amikor azonban észrevették, hogy a javaslat értelmében nem indulhatna a polgármesteri újrázásért párttársuk, a 2006-ban még hivatásos honvéd Borkai Zsolt, gyorsan három évre csökkentették a kizáró hatályt. Borkai októbertől ismét Győr polgármestere

Lex Szász

Az, hogy Szász Károlyt Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára 2010 júliusától ismét PSZÁF-elnökké nevezte ki az államfő, természetesnek vehető, ám az, hogy egy félmondat törvénybe iktatásával a régi-új elnök mentesül a 200 millió forintot meghaladó végkielégítése utáni 98 százalékos különadó befizetése alól, már aggályos. Szászt 2004. május 18-án távolította el a PSZÁF éléről a Medgyessy-kormány pénzügyminisztere, Draskovics Tibor. Ezt a döntést a Legfelsőbb Bíróság 2007-ben jogellenesnek minősítette, egyben Szász 43 havi munkabérének kifizetésére kötelezte az államot. A több mint 200 millió forintot ki is fizettek a volt vezetőnek.

Ezen összeg 98 százalékát kellett volna Szásznak visszafizetnie az állam részére, ha a pofátlan jövedelmek megadódtatására, az úgynevezett különadóra vonatkozó törvény módosításába az előterjesztő Lázár János fideszes frakcióvezető nem csempészte volna bele az alábbi kitételt: "...ide nem értve a jogviszony 2005. január 1-ét megelőző megszűnése jogellenességét megállapító bírósági határozatban megállapított összegeket". Belecsempészte, és mivel Szászt 2004. május 18-án távolították el a PSZÁF éléről, az ismétlő elnök bő félévvel elkerülte a különadó hatályát.

Lex Szapáry 

A jeles közgazdásszal egyetlen problémája adódott a jogalkotóknak: túl öregnek bizonyult a feladathoz. Szapáry György idén töltötte be a 72. életévét, így a hatályos kormánytisztviselőkről szóló törvény értelmében nem nevezhető ki Magyarország washingtoni nagykövetévé, amely posztra jelölték, mivel a törvény 70 évnél húzza meg az ilyen diplomáciai pozíciókba kinevezhetők életkori határát. A bő kétévnyi differenciát látva Balla Mihály fideszes képviselő módosító indítványt nyújtott be a parlamentnek, mely szerint a miniszterelnök felmentést adhat az életkori korlát alól. Az Országgyűlés várhatóan hétfőn szavaz a módosításról.

Lex Domokos

Legutóbb az a javaslat került az Országgyűlés elé, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelenlegi elnöke, Domokos László kedvéért módosítsa a törvényt a kormánytöbbség. Az eddig hatályos jogszabály nem teszi lehetővé, hogy Domokos, mint ÁSZ-elnök tagja lehessen az új, háromfős Költségvetési Tanácsnak. Az új törvényjavaslat szerint már az lehet. A Költségvetési Tanácsról szóló törvényt még a büdzsé parlamenti elfogadása előtt el akarja fogadni a kormánypárti többség. 

Szerző: Bencsik Gyula

stop