M.Szabó Imre

Erdélybol menekült szülok gyermekeként Budapesten születtem, 1941-ben. Édesapám négy nyelven beszélő muszaki, mérnök emberként - ellenemre- hasonló, muszaki pályára szánt, mint amit o muvelt. 

Így hát a Puskás Tivadar Távközlési Technikumban érettségiztem- /késobb a Posta Kísérleti Intézetének tanfolyamán-tagozatán folytattam tanulmányaimat ám édesapám - beszerábiai munkatáborban szerzett betegsége, s az ÁVH-verések okozta korai halála miatt - a Magyar Rádióban helyezkedtem el (ahol az o kapcsolatai révén - a közvetítő kocsik karbantartását szervezte a Bosch cégnél és utódvállalatánál- már 1955 nyarától minden szünetet eltöltöttem) a külso közvetítoknél dolgozva bejártam az egész országot, szinte valamennyi faluban többször is megfordultam. Megismerkedtem a magyar valósággal, a kapcsolatteremtés igazi iskoláit így jártam ki. Az írás, a gondolatok, az igazság közvetítésének, kimondásának , a publicisztikának a fontossága ekkor erosödött meg bennem. Amelynek a magvait egyébként Kunszery Gyula katolikus költo, aki a Magyar Nemzet munkatársa volt 1947-ig, a Demokrata Néppárt ,majd kisgazda országgyulési képviseloje hintette el lelkemben. Akkor ot a pesterzsébeti kültelki általános iskolába számuzték, ahol magyar nyelvet és irodalmat tanított. Valamiért felfigyelt rám, késobb családunk barátja lett. Hallatlan magas filológiai-társadalomfilozófiai-politikai felkészültséggel tehát vásott kölyköket tanított, ebbol a mi iskolánkban szerencsére alighanem egyedül én profitáltam. 

A Magyar Rádióban kezdtem el a riporterkedést: egyszer az egyik kolléga többet ivott a vendégségben,riport nélkül nem mehettünk haza a Nyírségbol, így én készítettem el az interjút. Ezt követoen egymás után kaptam a feladatokat. 

Sok megpróbáltatás várt rám: 1969-ben fiam asztmatikus betegsége - környezetváltozás miatt Veszprémbe sodort az élet, a megyei lapnál dolgozva tudósítgattam a Rádiót is. A Magyar Újságírók Szövetsége két éves újságíró iskoláját mindeközben elvégeztem. Pap János megyei MSZMP elso titkár élet-halál uraként, diktátorként nem sokáig turt meg a megyében, miután sorozatos fenyegetéseit nem turve szembeszálltam vele. 

Dr. Horváth Balázs, késobbi belügyminiszter- jó barátom - igyekezett védelmezni. Ám 1971-ben politikai alkalmatlanság miatt elküldött s kitiltott -kiüvöltött Veszprém megyébol is. A MUOSZ kontingensbol felvettek a budapesti egyetem , az ELTE jogi karára. Közben utcára kerülvén súlyos megélhetési gondjaim támadtak. Három szemeszter után fel kellett adnom az egyetemet, pedig nagyon érdekelt a jogi pálya. Politikai alkalmatlanságom ellenére a Magyar Rádió vállalt: külso munkatársként dolgozhattam. A Gácsi Sándor féle valóságot, igazságot feltáró, dokumentáló munkaközösségben találtam meg igazán a helyemet. Kondor Katalinnal, aki szintén bekapcsolódott ebbe a munkába, ott alakult ki oszinte barátságunk, lettünk harcostársak mind a mai napig. Dokumentummusorokat készítettem. A bánya nem temeto címu egyórás dokumentumdrámával a Rádió pályázatán elso díjat nyertem el. A Prix Itália fesztiválra is eljutott muvem. A gazdasági musorokról áttértem a magyar valóság feltárására, ezernél is több musorommal nagyon sok hallgatót érintettem meg. 

Megszállottként rohantam oda, ahol történt valami, ahol emberek lelkébe lehetett belelátni, s így segíteni rajtuk A kersztény szellemiség vezérelt, a szolidaritás belso kényszere határozta meg munkámat, életfilozófiámat s határozza meg a mai napig. A politikai alkalmatlansági minosítés szinte mostanáig elkísér. Pályámon mindenütt elobukkant így vagy úgy s hátrányba kerültem miatta. Állandó küzdelemmé vált az életem. A Rádió örök szerelmem maradt. Ám soha fel nem vettek foállásba , csakis állandó külső munkatársként dolgozhattam. Legalább dolgozhattam ! Még a dokumentumdráma fesztívál első díját is megnyertem. Huszonötezer forintot kaptam. Nagy pénz volt, akkor. 

Nekibátorodtam, ismét mentem státusért,de legalább szerződésért. 

"- Nézze Szabó elvtárs...Nem olyan egyszerű az ."-mondogatta Hárs István akkori elnök, korábbi ÁVH-sezredes. Ennek ellenére o a jobbak közé tartozott , ha ilyen jelzővel egyáltalán illethetők ezek az emberek, véreskezű gazemberek . 

Már kiderült tünetmentes, lappangó vesebetegségem, chronicus glomerolis nephritis...Gyógyíthatatlan. Év elején, 1975-ben Hárs hivatott: külföldi kiküldetsére utazik - mondta az elnök, akihez státusért zarándokoltam fél évente. - Egészség? Ugye rendben? Rendben - feleltem... 

Nem hittem a fülemnek. 
Önéletrajzomhoz tíz fotót kellett csatolnom. 

Heckenast Gábor a Magyar Rádióműszaki igazgatója -a legendás Heckenast család leszármazottja- mindenben segített. Kaptam felújított stúdiómagnetofonokat, nagy hangfalakat, mikrofonokat, mindent, ami szükséges egy profi stúdióban. Itt a rámépített magyar ügynökök keserítették az életemet, a hozzájuk csatlakozó KGB-sekkel. Minden lépésemet követték. Az orenburgi gázvezeték építsén, Ukrajnában , a Szovjetúnióban...- annak magyar szakaszán vezetékes rádióstúdiót hoztam létre, a Magyar Rádió musoraiból -a tokaji adó műsorából, azt felvéve - szerkesztettem napi adásokat Huszton. Bogorodcsányiba és a galíciai Guszjatyinba vittem, az ottani stúdiókba, ahol lejátszottuk és a vezetékese hálózaton továbbítottuk a barakokban élő magyar munkásokhoz: híreket, zenét, rádiójátékokat. Havonta tízezer kilométeres autózások,magam voltam szerkesztő, futár, sofőr. 

Szívroham tepert le, Huszton kerültem kórházba. Amikor megengedték, hogy felkeljek, nagyon jól esett az önfeledt mosakodás. Ám egyszercsak csurom vizes lett a lábam. Nem véletlenül: a mosdónak nem volt alja... 

Utána Balatonfüred, a Szívkórház. 
Nem engedtek vissza, ismét állás nélkül maradtam. 

Az írott sajtóban, a Népszava eseményriportereként lett eloször stabil állásom 1976-ban, ahová megalázó, hat hónapi próbaidovel vettek fel. Az írás mellett folytattam egyórás riportmusoraimat. Gyógyíthatatlan vesebetegségem ellenére- talán miatt - egyre több feladatot vállaltam. Egyfajta teljesítménykényszer, a visszaszámlálás belso órájának muködése határozta meg életritmusomat. Állapotom ugyan romlott, ennek ellenére új mufaj vett le a lábamról: a televíziózás. Amerikai magyar életsorsok címmel 70 portré- és dokumentumfilmet forgattam Amerikában, Kanadában. A muvesekezelés aztán véget vetett kalandozásaimnak. 

Amerikában élo - tanuló fiam meghívott, s New Jerseyben dializáltak is, így legalább együtt lehetett a család. Memóriám elszállt, alkotó munkára alig-alig voltam alkalmas .1999-ben egy 13 éves kisfiúnak , akit agyonvert az apja - a veséje mentette meg az életemet. 

Sikeres veseátültetésem után egy hónappal már repülore ültem, s készítettem újabb televíziós musoraimat. Leszázalékoltan is dolgozgattam a Magyar Rádióban , - ahol 2001-ben Nívó díjjal tüntettek ki - és a Duna Televízióban. A Szabadelvű Médiaműhely az Európa Éremmel tüntetett ki. 

Egyetlen HírTV-ben elhangzott mondatomért öt évig tartó pereskedés után- Dr. Cserni János, a Fővárosi Bíróság bírája perelt be -, először egy millió forintra büntettek, majd a Legfelsőbb Bíróság 700 ezerre csökkentette. Bravúros bátorsággal! Hamis, hazug per volt. Műsoromat ingyen szerkesztettem, vezettem, hat esztendőn át. Nagyon szerették, sok embert átcsábítottam az agymosó adóktól, a FIDESZ-hez, a nemzeti oldalra. Zenit TV-s nézőim, olvasóim adták össze a tetemes összeget, amit létminimum szintjén élve képtelen lettem volna kifizetni. Soha nem felejtem el támogatóim együttérző támogatását! Amit ezúton is nagyon szépen megköszönök! 

Már korábban megtanultam az operatorséget, így saját magam uraként jártam be Kanadát, nagyon sokszor Amerikát, Argentínát, Svédországot, Törökországot, Irakot, Kuvaitot, Marokkót, aztán a Felvidéket, Erdélyt, Délvidéket, Kárpátalját az ott élő magyarok életének-sorsának megörökítéséért. Az egyetemes magyar kultúra gyarapítóit is megszólaltattam portréfilmjeimben. Könyvek is születtek ezekről az egzotikus utazásokról. 

Önálló alkotóként dolgozom a mai napig. 

Filmjeimet magam is rendezem. 

A hírhedett Népszabadságban megjelent Teller-levélhamisítóit , Zeley Lászlót én lepleztem le, mivel a professzor úrhoz én jártam az utolsó éveiben, halála előtt három héttel még filmet forgattam életéről . Tehát tudtam, hogy a nemzeti-polgári értékek híve nem írhat ilyet: Teller Ede posztumusz levele Orbán Viktorhoz. Nekem jutott az a feladat a sorstól, hogy leleplezzem a hamisítót, a Népszabadság vezetőinek hazug mivoltát a HírTv-ben. Borókai Gábor elnök és Gulyás István hírigazgató támogatásával. 

A főszerkesztő, Dr. Eötvös Pál állásába került... 

A Corvin Lánc átadása után még számos alkalommal jártam Stanfordban, az otthonában. O magyar volt, annak tartotta magát, nem turte, hogy zsidó vallását-származását kijátsszák a magyar nemzet ellen. 

A Budapest TV-ben önálló, 2004-tol a Magyarok Világa címmel heti egyórás élo, nemzeti-polgári-keresztény értékek mentén gondolkodó adásom volt, ám onnan politikai okok miatt eltávolítottak. A kettos állampolgársági kampányban hat óra musort adtam. A hazai és a New York-i zsidóság jelentos részét megnyertem musoraimmal arra, hogy igennel szavazzanak. A vezetőségnek nem tetszett, ezután lehetetlenné tették a munkámat. 

Valakiknek az lehetett az érdeke, hogy magyar és zsidó ne értsen szót... Jelenleg a ZENIT TV-ben folytattam a musort, amely továbbra is a nemzeti-polgári értékeket mutatt a fel. 

A Magyarverés Délvidéken címu 3 x 1 órás + 30 perces dokumentumfilmem a jelenleg is tartó atrocitásokat dolgozta fel, a Duna TV megrendelésére. Nagy nézettsége megriasztott néhány hamis vezetőt. Cselényi László nem is tűzte műsorára a film angol nyelvre fordított, feliratos változatát. 

A mostani hatalom ezt nem turte, a megbízásaim megszüntek , a pénzhiány miatt lecsupaszított ZENIT TV-vel együtt . Így önkéntesként, interneten www.mszaboimre.hu

Az Európai Unió - Dr. Becsey Zsolt EP képviselő meghívására Brüsszelben levetítettem - a szerbek által immár folyamatosan elkövetett magyarverések ellen szóló határozat elokészítése érdekében - a filmsorozatom angol nyelvu változatát. 

Elotte a délvidéki magyar politikai pártok vezetoi közül többen kocsmai verekedéseknek kicsinyítették az Európai Parlamentben a súlyos etnikai hátteru bántalmazási hadjáratot. 

Részt vettem a 2006-os választási kampányban , a FIDESZ-t, azon belül is Orbán Viktort támogatva. Aki egyszer fogadást is adott Bánffy György villájában a Teller filmek elismeréseként. 

A FDESZ-KDNP választási kampányában legalább 6-800 családnál jártam. Megdöbbenve tapasztaltam, hogy mekkora kárt tettek ennek a jobb sorsra érdemes, sokat szenvedett magyar népnek a tudatában a kommunisták. Kamerámmal részt vettem Tőkés László Erdélyben és a Partiumban Orbán Viktorral folytatott kampányútjain is ,a filmekből a Zenit Tv-beli műsoromban , a Magyarok Világa adásban rendszeresen részleteket vetítettem. 

Rendkívül fontosnak tartom, hogy majd a keresztény-nemzeti-polgári Magyarországon magyar szellemu média váltsa fel a tudat-túszejtok hadát. 

Ezért is dolgozom, változatlan hévvel. Jelenleg a Temerini Fiúk sorsát mutatom be dokumentumfilmjeimben, az Echo TV-ben. Jelenleg a negyedik részen dolgozom: segítség nélkül, megaláztatások közepette forgatom munkáimat . Az első két résznek már elkészült az angol feliratos fordítása. Ha igaz, viszem Brüsszelbe, Strasbourgba. 

Most új idők kezdődtek. Amiért rengeteget tettem, dolgoztam! Amit vártam! 
Ennek ellenére kitaszítottan, sok fájdalommal, csalódással, megrendült egészséggel hozom létre filmalkotásaimat. 
Velem fent van baj! No nem egészen odafenn... 
Akadnak cipőm sarkáig nem érők, vezető súgók, médiatanácsadók, akik hajthatatlanok személyemet illetően! 
Nem kellek! 

Ebben az esztendőben kilenc Stroke csapás ért,ezeket a Jóisten akaratából tartós bénulás nélkül megúsztam. Sopronban a szanatóriumban , sok sétával a Lővérekben visszanyertem igazi beszédkészségemet. Lehetséges, még vár reám egy agyműtét. Nem nagyon törődök vele, bár a végleges gyógyulást az operáció jelentené , ha a közeli- 2010. november 17-én sorra kerülő különleges vizsgálat eredménye elkerülhetetlenné teszi. 

Inkább alig várom, hogy a "B"- listáról, mint a vérkommunista Rákosi korszakban, a letiltott, nem kívánatosak sorából kikerüljek s az életemből hátra lévő néhány esztendőben tovább gyarapíthassam a keresztény-nemzeti értékeket. Nyolcezer percnyi feldogozatlan, nagy értékű vágatlan filmdokumentumaiamat már aligha fejezem be. Csak két példa: Szörényi Éva Kossuth díjas színművész Los Angelesből, Molnár Tamás filozófus New Jerseyből nem is oly rég eltávozott az élők sorából. Sok értékes, több órás filmen örökítettem meg életpályájukat, sorsukat. Más nagyszerű már tovatűnt derék magyar életsorsa is a fiókomban várakozik miniDV kazettáimon. 

Keresem hát azt a kollégát, aki mély átéléssel, szellemiségi- kegyeleti jogaim tiszteletben tartásával fejezné be életművem már általam feldolgozhatatlan hatalmas, leendő örökségét. 

Persze még akad dolgom. 
Az igazi magyar aranyvonat történetéről szóló könyvemet be kell fejeznem. 
Önállóságom megteremtéséért most tanulom az Edius vágóprogramot 
Hatvankilenc évesen. 

------------------------------ igyekszem szolgálni a hazámat, a nemzetet. A Magyar Rádió több évtizedes munkásságom elismeréseként 2001-ben Nívó-díjban részesített, Az Európa Érmet 2004-ben kaptam meg életem elso kitüntetéseként. A Magyar Szellemi Védegylet pedig 2005-ben a Rendületlenül-diplomát adományozta. --- 
Változás: 
www.valtozast.hu/web
Az ember egy napon rádöbben arra, hogy az életben igazán semmi sem fontos. 
Sem pénz, sem hatalom, sem előrejutás, csak az, hogy valaki szeresse öt igazán. 
(Goethe)

M.Szabó Imre
Az Október 23. Bizottság Alapítvány az Ember Jogaiért elnöke 
m.sz.i.1@externet.hu, www.mszaboimre.hu
+3670 325 2983;+36 306327348 
M.Szabó Imre, 
elnök 
szerkesztő, dokumentumfilmes 

MAGYAROK VILÁGA, a www.mszaboimre.hu, www.tornado.cwi.hu/magyarokvilaga.htm
+36 20 569 1035;+36 70 325 2983 
Aki teheti, kérjük, támogasson bennünket!
Belföldről utalhat a következő számlára: 
Október 23.Bizottság Alapítvány az Ember Jogaiért 
10300002-10322788-49020017 ( MKB Bank Rt. ) 
Külföldről: IBAN: HU 57, MKB Bank Rt. 
1056. Budapest, Váci u. 38., 
Swift: MKKBHUHB (Adomány a demokraciáért.)