A nyári esőzések miatt elveszett a termésük, és kötbért fizetni is képtelenek a számukra előnytelen szerződések következményeit nyögő magyar parasztok. A szakértő a régiók erejében bízik, a minisztérium tehetetlen. A víz visszaveszi, ami az övé.

2010-ben Magyarország időjárása kegyetlen volt a termelőkhöz: heves esőzések, viharok, jégverés, a nyáron is őszies idő nehezítette a gazdák életét. Sokuknak termése sem maradt, de akikkel korábban leszerződtek, a felvásárlókkal, azonban korábban olyan szerződéseket kötöttek, amelyek értelmében a termelőknek mindenképpen szállítaniuk kell - vagy kötbért fizetniük.

Dr. Szöllősi Károly, a Kis-, Közép- és Agrárvállalkozók Országos Szolgáltató Egyesületének alelnöke - maga is termelő - a STOP kérdésére kifejtette, az idei természeti csapások a mezőgazdaság minden szegmensében éreztetik hatásukat. "A teljes növény-és állatspektrum ellehetetlenült. A termény kevés, és a korábbinál rosszabb minőségű. A földeken kirohadtak a növények, a táblákban tavak, minden hajlatban víz van. Gyakorlatilag azokat a területeket, amelyeket korábban elvettünk a víztől, művelés alá vontunk, azt a víz visszavette."

Kifejtette: volt gazda, aki tavasszal már nem tudott vetni, mert a földjét tönkretette a belvíz. Másnak még tűrhető állapotban volt a földje, de a termés most vízben áll. Munkagépekkel ilyen esetben nem lehet betakarítani, kézi erővel pedig nem ajánlott: lassabb, drágább, több energiát igényel, éjszaka pedig gyakran lába kél a terménynek - amiből kevés van, és az is rossz minőségű.

A termelők helyzete nemcsak ettől nehéz. Általános gyakorlat, hogy a felvásárlók a termelőkkel kötött szerződéseikben a még nem létező árut vásárolják meg, a megállapodásban az árat is rögzítve. A gazdák tehát most kevesebb terménnyel rendelkeznek, ami a piacon áremelkedést okoz, ám nekik szerződésük szerint (tehát akár jóval olcsóbban, olykor feleannyiért) kell értékesíteniük azt a felvásárlónak. Ha pedig egyáltalán nem tudják teljesíteni a szerződést, kötbért kell fizetniük.

"Mindig a termelők húzzák a rövidebbet. Jó lenne, ha a gazdák a mindenkori tőzsdei árról írhatnának alá szerződést a felvásárlókkal, és akkor, amikor már tudják, mennyi terményt takaríthatnak be." Sokaknak van föld-haszonbérlete is, és bár hasznuk nincs, fizetniük kell a föld tulajdonosának 20-40 ezer forintot, hektáronként. Problémát okoz az eszközök drágulása is, mindezek miatt tehát sok gazdálkodó kénytelen abbahagyni tevékenységét, vagy áthidaló kölcsönt felvenni.

"Négy-öt olyan nagy felvásárló cég van, amelyek gyakorlatilag egész Európát átölelik, Magyarországon ezekből négy van jelen. Zömében tavasszal lekötik az őszi termést, a minisztérium helyében velük ülnék le tárgyalni, hogy változzon meg ez a gyakorlat" - vetette fel Szöllősi. Reményei szerint a jövőben születhetnének olyan megállapodások, amelyek ellentmondanak az eddigi gyakorlatnak - most, ha a gazdák tiltakoznak az előre lekötések ellen, még az is lehet, hogy a következő, vagy az éppen aktuális idényre szóló szerződést mégsem velük kötik meg.

A STOP kérdésére, hogy a multinacionális cégek partnerek tudnak-e lenni ebben a kezdeményezésben, az alelnök megjegyezte: a nagy bevásárlóközpontnak nem érdeke, hogy ők is jól járjanak. "Egy regionális kezdeményezésben gondolkodom, amely, mondjuk negyven kilométeres körzetben, összefoghatná a termelőket. Jó lenne, mert így könnyebben lenne ellenőrizhető, melyik áru honnan származik, és hol csomagolták, illetve a szállítási költségek sem emelnék meg az árakat." Minden faluban van bolt, csak meg kellene állapodniuk a környékbeli termelőkkel - így a gazdáknak nem kéne kimozdulniuk a szűkebb régióból.

Elmondása szerint a katasztrofális helyzetekről a gazdák többsége - tudtával - eleget tesz bejelentési kötelezettségének, és jelzi a falugazdának, ha oda a termés. Az ügyben illetékes Környezetvédelmi és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz azonban kevesen fordultak, hiszen ők leginkább csak állásfoglalásra jogosultak. Megjegyezte, a kormány tett már olyan intézkedéseket, amelyek alapján úgy véli, látják az agráriumban dolgozók problémáit, ezért abban reménykedik, hogy a helyzet javulni fog.

A minisztérium nem szólhat bele

A baj csak az, hogy a kérdéses, kötbéralapot jelentő megállapodások magánjogi szerződések, így a minisztériumnak nem tartozik hatáskörébe ezek kérdése. "A Vidékfejlesztési Minisztérium elfogadhatatlannak tartja, hogy egyes terményfelvásárlók figyelmen kívül hagyják a magyar gazdákat sújtó vis maior helyzetet, és kötbért követelnek tőlük. A minisztérium kiáll a gazdák mellett, és a felvásárlókat felszólítja a törvény betartására" - olvasható a minisztérium szeptemberben kiadott közleményében.

A STOP megkérdezte a Vidékfejlesztési Minisztériumot, milyen lehetőségeik, eszközeik vannak, illetve a felszólításon kívül milyen lépéseket kívánnak tenni, főleg a kötbér ügyében. A minisztérium sajtóirodája közölte: a felvásárlók jogilag nem vonhatók felelősségre, mert a megkötött szerződéseiket szinte betű szerint betartva járnak el, "ugyanis gazdasági erőfölényükkel élve, gyakran visszaélve, olyan szerződéseket kötnek az általában velük szemben kiszolgáltatott termelőkkel, amelyek a kötbérkövetelést, a fedezeti vásárlás megkövetelését megengedik". A Polgári Törvénykönyv szerint, kötbér-fizetési kötelezettség akkor állapítható meg, ha a kötelezett, nem, vagy nem szerződésszerűen teljesít.

Hozzátették: a termelők a szerződési feltételeinek kialkudásakor nem mindig járnak el körültekintően, például nem veszik számításba a természeti károk lehetőségét sem, és olyan megállapodást írnak alá, ami a felvásárlónak előnyös, nekik kevésbé. " Ugyanakkor teljes joggal elvárható a felvásárlóktól, hogy önmérsékletet tanúsítsanak, különösen akkor, amikor országos kiterjedésű természeti katasztrófák sújtják üzleti partnereiket, beszállítóikat" - véli a minisztérium.

A tárca álláspontja megegyezik az alelnök által említettekkel: már a szerződések megkötésekor figyelembe kell venni, hogy előfordulhatnak olyan időjárási körülmények, amelyek vis maiornak minősülő káreseményeket okozhatnak, ezek miatt pedig a termelőnek lehetetlenné teszi a teljesítést. Ha pedig egyik fél sem felelős azért, hogy a teljesítés lehetetlen, a szerződés megszűnik. Ettől függetlenül a termelőknek be kell jelenteniük, hogy káruk miatt nem tudnak szállítani.

"Fontos feladat lesz a mezőgazdasági termelők és felvásárlók közötti jogviszony és szerződési rendszer áttekintése, további cél még bizonyos szervezetek gazdasági erőfölényének korlátozása" - szólt a hivatalos válasz, ám ennek mikéntjét nem részletezték, így sem a gyakorlati megvalósulásról, sem annak idejéről nem kaptunk tájékoztatást. Gyakorlatilag tehát mindegyik fél tud a problémáról - a termelő, az ő érdekeit védő minisztérium és a felvásárló - ám a felvásárlónak nem áll érdekében, a minisztériumnak pedig módjában a változatás. Úgy tűnik, minden a felvásárlóktól függ.

(STOP)