Szeretettel köszöntelek a Hungarica.hírportál közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Hungarica.hírportál vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Hungarica.hírportál közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Hungarica.hírportál vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Hungarica.hírportál közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Hungarica.hírportál vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Hungarica.hírportál közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Hungarica.hírportál vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
A gízai nagy szfinx egyesek szerint még a piramisoknál is régebben épülhetett, sőt titkos szobák és alagutak lehetnek benne, a Heritage Key cikkírója most mégis egy egyszerűbb kérdésre keresett választ: mi is történt a szobor orrával?
A különös lényt egy mészkőtömbből faragták ki, a tudósok szerint 4600 évvel ezelőtt készült. Építésére Khefrén fáraó adott parancsot, akinek a piramisa előtt áll. Az emberfejű, oroszlántestű szobor 57 méter hosszú és 20 méter magas, alakját rejtély övezi. Az arabok Abul Holnak, a Rettegés Atyjának nevezték, a 18. és 19. századi látogatók pedig azt tartották, hogy egy rég eltűnt, rendkívüli ókori civilizáció alkotása. A legenda szerint az orr vesztét Napóleon katonái okozták, akik az 1798-as megszállás során ágyúikkal a szobornál gyakorlatoztak. De tényleg ekkor veszett oda a szfinx orra? A kérdés tisztázásában a korabeli grafikák segíthetnek, ámbátor azokon sokszor csak nehezen vehetők ki a részletek. Emellett egyes esetekben az is elképzelhető, hogy a művészek akkor is orrot rajzoltak neki, ha már nem volt: ettől ugyanis a szobor egzotikusabb és még különlegesebb lehetett. Ami biztos: a középkor folyamán legtöbbször csak a fej látszott ki a homokból. Ez adott lehetőséget arra, hogy a mameluk hadsereg tüzérei rajta gyakorolják a célzást - írja a Wikipedia. Egy 14. századi sejk mély barázdákat vésetett rá, mivel a Korán tiltja az ember ábrázolását. 1743-ban a brit író és utazó, Richard Pococke számolt be naplójában a Szfinx felkereséséről, és a könyvében közzétett illusztráción még érintetlennek tűnik az orr. Pococke a könyv megjelentetése előtt hat évvel járt Egyiptomban, ám az 1767-es kiadás kapcsán újra felkereste a helyet, és ekkor már ennek hiányáról írt. Így talán elképzelhető, hogy az orr ekkor törhetett le, valamilyen ismeretlen okból.
Ezt támasztja alá Cornelis de Brujin 1698-as vázlatrajza is, illetve Frederic Louis Norden 1755-ös rajza: az előbbin igen, míg az utóbbin már nem látható a tökéletesnek kevéssé mondható nózi. Mindezek pedig azt jelenthetik, hogy egy újabb mítosszal lettünk szegényebbek: amikor Napóleon csapatai megérkeztek a Nílus mellé, a Szfinxnek már közel 50 éve nem lehetett orra. De mi történt az orral - teszi fel a kérdést a cikkíró, aki szerint talán az oszmánok és mamelukok összecsapásainak áldozatává válhatott ez a műremek is. Az újkorban aztán először 1818-ban, Caviglia ásta ki, de 1886-ban Gaston Masperonak újra kellett kezdeni, majd 1925-26-ban Baraize, francia építész irányításával megint. Ez utóbbi alkalmával már biztosították a homokhordalék ellen, ezért azóta nem temette be a homok. .
Norden rajza 1755-ből
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!