Megszavazta az Országgyűlés a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló törvényjavaslatot hétfő este. Eszerint 2010. november 1-je és 2011. december 31-e között felfüggesztik a magán-nyugdíjpénztárakba az állami utalást. Eltörlik a pályakezdők kötelező magán-nyugdíjpénztári tagságát is, és ezzel az előterjesztő szerint visszaadják a nyugdíjpénztár-választás szabadságát.

A pénztártagoknak 2011. december 31-ig lehetőségük nyílik arra, hogy úgy rendelkezzenek: számlájuk vezetését a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer vegye át. A tervezet szerint azok is visszaléphetnek, akik 2012. január 1-je előtt a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben magán-nyugdíjpénztári tagságukra figyelemmel kapnak nyugdíjat. Selmeczi Gabriella, a javaslat parlamenti vitájában hétfő este azt mondta: a magánnyugdíj-pénztári folyamatok az elmúlt években válságba kerültek, a tagok befizetésének egy része elveszett. A javaslattal azonban visszaadják az embereknek a döntés lehetőségét arról, mi legyen a nyugdíjra félretett forintjaikkal. 

A fideszes politikus érvelése szerint a magán-nyugdíjpénztárak működési költsége magas, és ezért cserébe semmi garanciát nem kapnak. Ezzel szemben az állami rendszer jóval olcsóbban működik és garantálja a nyugdíjakat. A kormány ígérete szerint a magán-nyugdíjpénztári befizetések biztonságban lesznek jövő decemberig, a tagok pénze átkerül az állami pénztárba, és garantálják, hogy ezt az összeget jóváírják a pénztártagoknál.

Segítség a lakáshiteleseknek 

Ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta az Országgyűlés hétfőn a nehéz helyzetbe került lakáshitelesek megsegítését célzó törvénycsomagot. 

Az elfogadott javaslat szerint a devizában nyújtott és forintban törlesztendő kölcsönök törlesztőrészletét valamint a devizában megállapított költségek, díjak és jutalékok forintban meghatározott összegét a jegybank által megállapított hivatalos devizaárfolyamon kell kiszámolni, ha a bank nem határozott meg saját középárfolyamot. Az így elvégzett számításért a pénzintézetek külön díjat nem számíthatnak fel. Ha a hitelt devizában törlesztik, ilyen esetben értelemszerűen nem kell alkalmazni a középárfolyamra vonatkozó rendelkezést. 

A törvénymódosításban előírták, hogy a bankok csak kormányrendelet által meghatározott mértékben emelhetnek kamatot. A 90 napon túli tartozás miatt felszámolt hitelszerződések után csak ügyleti kamatot számíthatnak fel a hitelezők, késedelmi pótlékot és egyéb extra díjakat nem. A módosítások a már megkötött hitelszerződésekre ugyanúgy vonatkoznak majd, mint a jövőben létrejövő megállapodásokra. A tartósan fizetésképtelen ügyfeleknél egyidejűleg biztosítani kell azt is, hogy ők ne kerüljenek kedvezőbb helyzetbe azoknál, akik a szerződésüknek megfelelően fizetik a törlesztést. 

A lakáshitelek előtörlesztése után legfeljebb egy-másfél százaléknyi díjat számíthatnak fel a pénzintézetek. Ha a tartozás összege nem haladja meg az egymillió forintot és a megelőző egy évben nem volt előtörlesztés, akkor a bankok nem számíthatnak fel különdíjat. A hitelfelvevő ingyenesen meghosszabbíthatja a törlesztés futamidejét, ha hasonló módosítást nem kezdeményezett a megelőző 5 évben és erről megállapodik a bankkal. 

(FH)