Idénre 3,8, jövőre pedig 3 százalékos GDP arányos államháztartási hiányról beszélt Orbán Viktor az Országgyűlés őszi ülésszakának első napján, hétfőn, napirend előtt. A miniszterelnök a cselekvés parlamentjének nevezte az Országgyűlést és hangsúlyozta: Magyarország visszaszerezte a reményt, "de még nagyon messze vagyunk attól, ahova szeretnénk eljutni", most jön a java, az ország felemelése és talpra állítása.

Orbán Viktor Kormányzati teendők címmel elmondott beszédében úgy fogalmazott, az idén 3,8 százalékkal "nyújtózkodhatunk" tovább, mint a takarónk ér. A kormányfő jövőre sem "javasolt" 3 százalékosnál nagyobb nyújtózkodást.

Aláhúzta, erős magyar gazdaságot kell építeni, erre kell ez erőik nagy részét összpontosítani, és e területen van szükség leginkább elegendő időre, hogy a munka gyümölcse is megmutatkozzon.

"A spekulációra, eladósodásra és megszorításokra épülő gazdasági rendszer helyett értékteremtésre, munkahelyek létesítésére és pénzügyi felelősségre épülő gazdasági rendszert építünk" - fogalmazott, hozzátéve, nem folytatható az elődök gazdaságpolitikája, amely az ország eladósodásához vezetett.

Úgy vélekedett, "az emberi fajra jellemző bizakodáson és derűlátáson túl semmi ésszerű okunk" nincs azt hinni, a világgazdaság kilábalt a válságból. Ellenkezőleg - folytatta -, akkor járunk el a józan ész szabályainak megfelelően, ha a visszaesés lehetőségét sem zárjuk ki. Ennek tudatában kell a nemzeti valuták, köztük a forint árfolyam-ingadozására is számítani - mondta.

Köszönetet mondott az embereknek a józanságukért, hiszen évek óta küszködnek nyomasztó gondokkal, "ők itták és ők isszák a levét az elmúlt évek sikertelen kormányzásának", szerinte mégis van bennük elegendő türelem és támogatás, nem gondolják, egy csapásra minden jóra fordulhat. Kifejtette, ma se csodavárást, se illúziókergetést, se délibábos álmodozást nem tapasztal, hanem józan derűlátást, mértéktartó reménykedést, reális, életszerű elvárásokat lát.

Úgy véli, ma mindenki tudja, "nyolc év lejtmenet után némi időre van szükség, hogy visszakapaszkodjunk a süllyedés előtti állapotba, és ahhoz is idő kell, hogy onnan aztán feljebb léphessünk".

Szerinte a jelenlegi Ház elmondhatja magáról, ez a cselekvés parlamentje, az elmúlt húsz év legdolgosabb és legelszántabb Országgyűlése. A kormány nyári munkájának velejét az adta, hogy a rengeteg elfogadott törvényt - szám szerint ötvenötöt - útjára segítse, végrehajtsa. Nem csak a meghozott törvények száma, de azok súlya, jelentősége is fontos; ez az igazi siker: "nemcsak sok változást vittünk véghez, hanem olyan változásokat is", amely másoknak hosszú éveken keresztül nem sikerült - hangsúlyozta.

"Évtizedes tabukat döntöttünk le, és ezzel megkezdtük Magyarország talpraállítását". A nyár végére most már jól látható, az ország ma már másképpen működik, mint korábban - tette hozzá. A kormányfő természetesnek veszi, hogy "a régi rend hívei" nem osztoznak az "új rend" iránti elkötelezettségükben és lelkesedésükben, hiszen ők "a régi rendet" védik, azt, amelynek mélyreható megváltoztatásáról döntöttek a magyar választók.

Az utolsó, július 22-i parlamenti ülés óta eltelt 53 nap eredményeit sorolva példaként említette: átvállalta a kormány a televíziók üzemben tartási díját, patikalapítási stop lépett életbe, elismerték az adórendszeren kívüli kereset intézményét, megszűnt a jelzálogalapú hitelezés az ingatlanokra, illetékmentes az egyenes ági rokonok között az öröklés és ajándékozás; a társasági nyereségadó 10 százalékra csökkent, megnyitották az előző kormány által bezárt első kispostát. Ötvenmillió forintig kiterjesztették a Széchenyi beruházási hitelt, életbe lépett a termőföld védelmét szolgáló törvény, megkezdte működését a Terrorelhárítási Központ, és életbe lépett a 2 millió forintos havi bérplafon a költségvetési szférában.

Kiemelte, a kormány új nemzetpolitikai rendszert épít.

Az új politikai rendszer építésének elemei közé sorolta a kisebb parlamentet, a kisebb önkormányzatokat, az állami vezetők fizetésének mérséklését, az "abszurd" végkielégítések rendszerének felszámolását, és azt, hogy lehetetlenné tették a titkosszolgálatok politikai célú felhasználását.

Az új szociális rendszerrel kapcsolatban Orbán Viktor közölte, kilakoltatás nem lesz Magyarországon a moratórium lejárta után sem, a háztartások rezsiköltségét pedig kordában fogják tartani. Megjegyezte, a fogyatékkal élőknek visszaadják azt, amit az előző kormányok elvettek tőlük, és megállapodást kötnek velük, ez még egyszer nem fordulhat elő.

Szólt arról is, fontos a nemzetközi piacok mozgásához történő alkalmazkodás, de az elmúlt 100 napban szerinte bebizonyították, ez nem lehet elsődleges megoldás, s végképp nem lehet cél; az igazodás és az alkalmazkodás szükséges, de a világgazdaság csak egy "súlyosan figyelembe veendő" körülmény. "Ezért a saját erőforrásainkon keresztül is kísérletet teszünk a magyar gazdaság versenyhelyzetének javítására."

A közbiztonsággal összefüggésben kiemelte, a bűnösök és a bűnözők mentegetése szociális helyzet vagy származás alapján elfogadhatatlan. Mindenkit megillet a védelem joga, az ennek garantálásához szükséges eszközök kizárólag az állam kezében lehetnek, ezért megerősítik a rendőrséget, céljuk pedig az, hogy Magyarország Európa egyik legbiztonságosabb országa legyen - mondta.

"Az elmúlt 53 napban, mióta nem láttuk egymást, Magyarország nagyot lépett előre. (...) Sikeresen leraktuk az alapokat, ezzel Magyarország visszaszerezte a reményt, de még nagyon messze vagyunk attól, ahova szeretnénk eljutni.

Most jön a java, most jön az igazán nagy vállalkozás. Az új alapokra támaszkodva fel kell emelnünk, és talpra kell állítanunk Magyarországot" - összegezte Orbán Viktor, hangsúlyozva, hogy ehhez összefogásra van szükség.

Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője a kormányfő napirend előtti értékelésére reagálva a két legsúlyosabb örökségnek a megugrott államadósságot és az elburjánzott korrupciót nevezte meg. Kifejtette: míg 2001-ben az államadósság GDP arányosan 52 százalék volt, addig ma 78,9 százalék. Ez óriási különbség, s évente 3.000 milliárdos törlesztést eredményez - hívta fel a figyelmet.

Harrach Péter azt mondta, hogy az előző időszak vezetői nemcsak sajátjuknak tekintették az állami vagyont, de ami még ennél is rosszabb, haza is vitték azt.

A kereszténydemokrata politikus az eltelt időszak szimbolikus kormányzati döntései közül kiemelte a kettős állampolgárságról és a nemzeti összetartozás napjáról hozott törvényeket.

Kitért arra, hogy az alkotmánymódosítás érintette az országgyűlési képviselők számának csökkentését, megoldották az Alkotmánybíróság tagjainak választását, s rendelkeztek arról, hogy a végkielégítésekre külön adó szabható ki. Megemlítette a választójogi törvény módosítását, a 60 napos kampányt; az egyik legjelentősebb lépésnek a büntetőjogi törvények módosítását nevezte.

Az előtte elhangzott ellenzéki felvetésekre reagálva azt mondta, a nemzeti együttműködés alapja a tisztelet kultúrája és az emberi méltóság, utóbbi jogokat és kötelességeket jelent. A szegényellenesnek nevezett társadalompolitika nem más, mint hogy minden társadalmi réteg felelős magatartására szükség van; ez nem szegényellenesség, hanem az alapvető emberi természetből, jogokból és kötelességek arányosságból fakadó viselkedés - közölte.

"Nem valljuk a liberálisokkal, hogy a kis lopás és nagy lopás között lényegi különbség van, minden lopás lopás, mint ahogy a kis kábítószer is kábítószer" - fogalmazott Harrach Péter a Lehet Más a Politika frakcióvezetőjéhez fordulva.

Az önkormányzati választási kampányról szólva megjegyezte: az MSZP logót nehéz megtalálni a plakátokon. Nem tudom mi az oka, szégyellni kell? - tette fel a kérdést.

A szocialista frakcióvezető a miniszterelnök napirend előtti szavaira reagálva hétfőn a parlamentben úgy vélekedett: az Orbán Viktor által épített új rendszerre az országnak nincs szüksége, ez az irány rossz, amin változtatni kell. Álláspontja szerint az országnak arra van szüksége, hogy a kormányfő tartsa be a demokratikus normákat, tartsa tiszteletben az ország demokratikus értékeit, hagyományait.

Mesterházy Attila magyarázkodásnak tartja az Orbán Viktor által elmondottakat, és azt kérdezte a kormányfőtől, hogy miért nem azt csinálja, amit a választási kampányban ígért. Nem termelési értekezletet kell tartani az Országgyűlésben, hanem arról kell beszélni, hogy mit kíván tenni a kormány a hétköznapi problémák megoldása érdekében - szögezte le.

Emlékeztetett arra, hogy a Fidesz fizetésemelést ígért a pedagógusoknak, a katonáknak és a rendőröknek, de ez nem történt meg, ahogyan nem volt adócsökkentés sem.

A szocialista frakcióvezető azzal vádolta Orbán Viktort, hogy nem meri elmondani a választóknak, mit fog tenni október 3-a után, és nem meri az önkormányzati választás előtt beterjeszteni a jövő évi költségvetés sarokszámait.

Felszólította a kormányfőt, hogy tegye a dolgát Magyarország és a magyar nemzet érdekében. Beszéljen arról, hogy mitől fog beindulni a gazdasági növekedés, hogyan lesz egymillió munkahely, miként csökkennek a társadalmi különbségek, hogyan válik Magyarország modern európai országgá, honnan vesz ki milliárdokat a gazdaságból - sorolta a miniszterelnökhöz címzett kérdéseit a szocialista politikus.

Mesterházy Attila arra is választ vár, hogy mit tesz a kormány a devizahitelesek érdekében. "Ön az a politikus, aki még sohasem hazudott, akkor most miért teszi" - kérdezte az ellenzéki politikus.

Álláspontja szerint Orbán Viktor kemény, határozott és kíméletlen, amikor a saját hatalmának a bebetonozásáért tesz, de amikor hétköznapi problémák megoldásáról van szó, akkor a Fidesz időt kér. Azt javasolta a kormányfőnek, hogy ezekben az ügyekben is legyen ugyanilyen konzekvens és határozott.

Az LMP frakcióvezetője a miniszterelnök beszédére reagálva először leszögezte, hogy nem csak a régi rend hívei kifogásolják, hogy a kormány azt feltételezi, a kétharmados többség korlátlan hatalomgyakorlással jár.

Schiffer András kijelentette, hogy a parlamentben sokan vannak, akik nemcsak a jelenlegi kabinet túlhatalmi törekvései ellen emeltek kifogást, de már az elmúlt nyolc évben is világosan jelezték, ha az akkori hatalom túlment a jogállami korlátokon. Meglátása szerint a jelenlegi kormány viszont ezeket a korlátokat kívánja odébb tolni.

Megjegyezte, a jogállam becsületének visszaállítására irányuló törekvésekkel egyetértenek, de ezt úgy lehetne végrehajtani, ha nem meggyengítenék, hanem megerősítenék a fékek és ellensúlyok rendszerét, illetve a mindenkori hatalmi koncentrációt kiegyensúlyozó intézményeket.

Schiffer András feltette a kérdést, hogy pontosan mit jelent az a sajtóhírek szerint a Somogy megyei Kötcsén elhangzott, több ezer milliárd forint kivonásáról szóló kijelentés. Leszögezte, az LMP álláspontja szerint ma a jóléti rendszerből nem lehet többletforrásokat kivonni. Szavai szerint világosan tisztázni kell, hogy a kormány hogyan kívánja konszolidálni a jóléti rendszert.

Közölte, hogy az elmúlt 108 nap programja nem a foglalkoztatás-bővítés programja. Meglátása szerint járulékcsökkentéssel és ökológiai adóreformmal lehet talpra állítani az országot.

A frakcióvezető úgy látja, hogy a kormány társadalompolitikája "szegényellenes és nem szegénységellenes".

Megjegyezte, hogy nem pusztán a foglalkoztatás-bővítésről kell beszélni, de arról is, hogy az utóbbi húsz évben befagytak a társadalmi felemelkedés csatornái is.

Feltette azt a kérdést is, hogy mit kíván tenni a kormány az adózatlan jövedelem kiáramlásávaal, a munkavállalói kiszolgáltatottsággal.

Schiffer András hiányolta, hogy a zöld munkahelyteremtő javaslatokról és a kormányprogramban is beígért zöld közbeszerzési programról az elmúlt hetekben nem hallottak.

Úgy összegezte mondandóját, hogy  kormány maga mögé állítja a sikereseket, a számukra kedvező adópolitikával a többieket pedig "a rendőrségre és a megerősített börtönkapacitásokra bízzák".

Hangsúlyozta, hogy választani kell, mert az egyik oldalon ott van az olcsó bérre és alacsony adóra épülő versenyképesség, ahol a kirekesztettségre a választ elnyomó, szociális büntetőpolitika adja, a másik oldalon pedig ott áll a jól képzett, jól fizetett, magas hozzáadott értékű versenyképesség, ahol a kirekesztettségre a befogadás a válasz és egyszerre száműzik a munkavállalók, valamint a kis- és középvállalkozások kiszolgáltatottságát, de úgy látja, hogy a kormány nem ezt az utat választja.

Vona Gábor, a Jobbik elnök-frakcióvezetője szerint Magyarországon élősködik az "álláshalmozó politikai bűnözés", a multinacionális vállalatok erőfölénye a duális gazdaság képében, valamint a "cigánybűnözés".

Vona Gábor beszédében megemlítette a kormány azon intézkedését, amellyel bérplafont vezettek be a közszférában. A Jobbik szerint a "politikai álláshalmozók" számára is be kellene vezetni a bruttó bérplafont, ugyanis szavai szerint az Országgyűlésben sokan jóval többet keresnek, mint bruttó kétmillió forint.

Szólt arról, hogy szeptemberben a képviselők csupán két napot dolgoznak, azért, mert - mint mondta - az MSZP és a Fidesz képviselőinek kampányolniuk kell.

Vona Gábor pártja álláspontját hangsúlyozva elmondta: a devizahitelesek megmentésére a Jobbik azt javasolja, hogy forintosítsák a devizahiteleket, azon az árfolyamon, amin annak idején felvették.

A Jobbik elnöke az államadósság újratárgyalását is sürgette a miniszterelnök beszédére válaszul.

Felhívta a figyelmet arra a javaslatukra, amely a magánnyugdíj-pénztárak államosítására irányul, ami, mint mondta, az országot megmenthetné a megszorításoktól.

Vona Gábor szerint "egyértelmű félrevezetés" volt az, hogy két hét alatt rendet tesz a kormány.

A Jobbik elnöke beszédében összehasonlította a Magyar Gárda szervezetet a szeptember elsején létrejött Terrorelhárító Központtal. Szerinte az előbbit azért hozták létre magyar emberek saját pénzből, hogy megvédjenek másokat, míg az utóbbit a kormány hozta létre az adófizetők pénzéből, hogy "megvédjék saját magukat".

Hangsúlyozta: ideje lenne Afganisztánból hazahívni a magyar katonákat. Ha ezt megtesszük, akkor nem lesz terrorveszély - vélekedett.

A kormányfő, a parlamentben napirend előtt elhangzottakat követően, a Jobbik elnökének szavaira reagálva kitért arra is, hogy nem lehet nem visszafizetni a korábban felvett adósságot. Mint mondta, Magyarország, ha nem fizetne, összességében rosszabbul járna, mintha megpróbálja különböző konstrukciókban könnyítve teljesíteni az előző kormány által előállított adósságteher visszafizetését.

Leszögezte: a nemfizetés a létfenntartás szélén egyensúlyozó családok millióit tenné pillanatok alatt tönkre.

Kitért arra is, hogy Magyarországot az elmúlt nyolc évben a szocialisták eladósították, az ő bűnük miatt kell ezt most mindannyiunknak visszafizetnünk. Megismételte: 2011-ben 2800, 2012-ben 2500, 2013-ban pedig 3000 milliárd forintot kell az országnak visszafizetnie; ezt a pénzt a szocialisták előre kivonták a magyar gazdaságból.

A magánnyugdíj-pénztári elszámolás költségvetési terhével kapcsolatban kiemelte: az elszámolás módja attól függ, októberben az EU-ban hogyan döntenek arról, miként kell nyilvántartani a magánnyugdíjrendszerből a költségvetésbe áttett pénzeket. Úgy fogalmazott: azt mindenki látja, hogy nem fog menni, miszerint 3-400 milliárd forintot "teszünk át egy fél állami" nyugdíjrendszerbe, közben pedig tartanunk kell egy 3 százalékos költségvetési hiányt.

Brüsszelben azt az álláspontot fogom most is képviselni, hogy térjünk vissza ahhoz az elszámolási rendszerhez, amely ezt jövőbeni felhalmozásnak tekinti, nem pedig a költségvetési hiányszámot növeli - húzta alá a miniszterelnök, aki szerint ha ezt el tudjuk érni, akkor "nyugodtabban tudunk beszélni az egész nyugdíjrendszer jövőjéről".

Magyarország afganisztáni szerepvállalásról szólva azt emelte ki: amíg van elegendő önkéntes, addig érdemes az ország biztonságáról szövetségi rendszeren belül gondolkozni. A NATO-tagság nagyobb, olcsóbb, biztosabb megoldást jelent az ország számára - közölte.

Nem hiszem, hogy Magyarországnak kifogást kellene emelnie olyan nemzetközi cégek jelenléte ellen, amelyek olyan termékeket állítani elő, amelyeket mi nem tudunk - fogalmazott, hozzátéve: a munkahelyteremtő, fejlett technológiát ide hozó cégeket bátorítani kell, és új megállapodást kell kötni a reálgazdasági hazai és külföldi befektetőkkel.

Orbán Viktor a "cigánybűnözés" kifejezésével kapcsolatban - a mondandóját kifejezetten a Jobbiknak szánva - leszögezte: a kormány szerint nem kell eltagadni a valóságot, azt a politikának meg kell neveznie; de mivel embereket neveznek meg, a legnagyobb körültekintéssel kell eljárni.

"Elfogadom, hogy a bűnözők között bizonyos vonásokkal rendelkező emberek nagyobb számban vannak, mint mások", de minden olyan megnevezés ellen tiltakozni fogok, amelyből az következne, hogy azért, mert az ember valaminek születik, potenciális bűnözővé is vált - fogalmazott.

Egy polgártársunkkal szemben sem lehet származása, életútja, szociális helyzete megnevezése miatt "méltánytalanságot" elkövetni - szögezte le.

Az egyenes beszéd jogos igényéről szólva Mesterházy Attilát, az MSZP pártelnök-frakcióvezetőjét "emlékeztette" arra, hogy a politikus abban a frakcióban ült, amelynek az volt a jelszava, hogy "hazudtunk éjjel, reggel, meg este". "Amikor őszinteséget vár tőlünk, akkor ennek tudatában legyen kedves mind a hangerőt, mind a mondandó élét megválasztani" - mondta.

Ez nem egy zenés szórakozóhely, ahol feladja a rendelést, mások meg teljesítik, ez egy félreértés - szólt ismét az MSZP-elnökhöz, arra reagálva, hogy Mesterházy Attila arról beszélt, a kormányfőnek mit kellene tennie.

Az örökölt helyzetről szólva a miniszterelnök úgy vélekedett: az előző kormánypártok viselkedése kínos szituációra emlékezteti, hiszen "ég a ház, de ezt a házat önök gyújtották fel, zsarátnokot dobtak a zsindelyre, az országban sokmillió ember poroltó után kapkod, homokot keres, vizet húz és megpróbálja eloltani azt a tüzet, amit önök gyújtottak, önök pedig félreállnak és elegánsan azt mondják: nem így kell tüzet oltani".

"Sitt, urak, sitt" - mondta Orbán Viktor, hozzátéve: az építési törmeléket sittnek hívják és ha egy ország az építési törmelékre hasonlít, ami nem egy elrugaszkodott kép nyolc év kormányzása után, az feltárja a kormány előtt álló munka mélységét.

Schiffer Andrásnak, az LMP frakcióvezetője mondandójára reagálva Orbán Viktor azt emelte ki: a kétharmados felhatalmazással forradalmi léptékű változásokra törekszik a kormánytöbbség.

Az adórendszerről szólva kifejtette: a rossz, munka-, családellenes adórendszeren nyugvó gazdaságban felesleges járulékot csökkenteni, először az adórendszert kell rendbe tenni. Ha az adórendszert rendbe tették, akkor jön el az ideje a járulékcsökkentésnek - mondta.

2011-ben meg kell teremteni Közép-Európa legversenyképesebb adórendszerét, mert anélkül nem tudunk felzárkózni a nálunk fejlettebb nyugat-európai országokhoz - közölte. Szerinte az adóversenyben legegyszerűbb, a munkát leginkább támogató adórendszerre van szükség.

Visszautasította azt az LMP-s kritikát, hogy a kormány szociálisan érzéketlen lenne. Több intézkedést is felsorolt, köztük a kilakoltatási moratórium, és a gázrátámogatás rendszerének meghosszabbítását. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a kormányt az egész világban azzal támadják: ahelyett, hogy "nyomorgatná az embereket és még egy bőrt húzna le róluk, bankadót vet ki". Itt ellentmondás feszül - rögzítette.

Az elszámoltatással kapcsolatban bejelentette: a kormány az összes tudomására jutott ügyben elindította az igazságszolgáltatási eljárásokat.

heti válasz