Hétfőn és kedden ül össze idén először az Alkotmánybíróság, amelynek asztalán olyan sokat vitatott témák sorakoznak, mint a magánnyugdíjpénztári megtakarítások államosítása, a médiatörvény vagy a 98 százalékos különadó ügye. A STOP az alkotmányjogászt kérdezte a várható döntésekről.

"Az Alkotmánybíróság fennállásának legnehezebb, legizgalmasabb félévét kezdi. Az se biztos, lesz-e második féléve..." - kezdi sokatmondón Kolláth György alkotmányjogász. Mint megerősíti, fajsúlyos törvények állnak az Ab előtt, és miután Magyarországon nincs második kamara, az Országgyűlés elhibázott törvényeivel szemben idehaza egyedül e testület tudja felvenni a küzdelmet.

"Pénzes törvények"

A jogász szerint a felsorolt témákkal kiemelten fog foglalkozni a taláros testület. Amikor az államfő vétót alkalmaz, a törvény mondja ki a soronkívüliséget, minden más esetben bárki kérheti a gyorsított eljárást, amit az Ab mérlegel. A grémium mindig tekintetbe veszi, hogy mit kíván a jogbiztonság. A magánnyugdíjpénztári vagy a 98 százalékos törvényben szereplő határidőkhöz az Ab - amennyire tud - igazodik. 

A 98 százalékos különadó kapcsán Kolláth rámutat: van, aki már február 20-án megteszi adóbevallását, míg más csak májusban. Úgy kell tehát a döntést meghozni, hogy ne kelljen jogviszonyokat felborítani, amennyiben az Ab megsemmisítő döntést hozna, de mondjuk később. 

Más a helyzet a magánnyugdíjpénztárak esetében, amelynél január 31-éig kell dönteniük az állampolgároknak, milyen nyugdíjrendszerbe lépnek vagy maradnak. Nem várható, hogy ebben a kevés időben az Ab kapkodjon a döntéssel, már csak azért sem, mert e törvény mintegy 530 milliárd forinttal érinti a költségvetést is.

Fogás a törvényeken

Kolláth György felidézi, hogy mostanáig az Ab valamennyi elnöke kihangsúlyozta, hogy nekik kizárólag alkotmányossági megfontolásaik lehetnek, politikaiak, gazdaságiak, egyebek nem.

Az Ab gyors eljárása melletti érv, hogy amint a testület talált egy releváns, alkotmánysértő hibát az elé került törvényben, azonnal megsemmisítő döntést hoz, nem vár további hibás passzusok felkutatására. "Meggyőződésem, hogy 2011 első negyedévében a legfontosabb témákban - magánnyugdíjpénztárak, 98 százalékos különadó - megszületnek az alkotmánybírósági határozatok.

A jogász utal rá, hogy az Országgyűlés olyan mértékben szűkítette az Ab hatáskörét, hogy az említett "pénzes törvényeket" kizárólag az öt emberi alapjog alapján lehet megtámadni. Ha bárki másra hivatkozik az indítványban, akkor az indítvány inkompetens. Azt kell tehát megnézniük a bíráknak, hogy a kérdéses törvény kvadrál-e az élethez és emberi méltósághoz való joggal, a személyes adatvédelemmel, az állampolgársággal, a gondolat-, lelkiismereti és vallásszabadsággal.

"Nem várható más, minthogy az Ab visszamenőleges hatállyal megsemmisíti a nevezett, alapvetően gyári hibás törvényeket, amelyek mindegyike sérti a jogbiztonságot" - véli Kolláth, szemléltetve, hogyha valaki például 2008-ban teljesen törvényesen fölvett és elköltött valamilyen összeget, amely cselekedete az önrendelkezésének és emberi méltóságának a részét képezte, akkor utólag nem követelheti rajta vissza az állam a pénzt.

Az öncenzúra is cenzúra

Kolláth György kiemeli, hogy a médiatörvény esetében nem áll fenn "pénzes korlátozás", így ez ügyben még egyértelműbb az Ab dolga, mint az előbb említett törvények esetében. A média szabályozása sérti a Római Egyezményt és az EU Alapjogi Chartáját is. Ugyan nem korlátozhatatlan alapjog a véleménynyilvánítás szabadsága, ám tilos a cenzúratípusú, vagyis hatósági beavatkozás a médiába.

A Római Egyezmény országhatárokra való tekintet nélkül elismeri a közlés szabadságát, anélkül, hogy abba hatósági szerv beavatkozhasson. Az Alapjogi Charta alapján ezen túl a tömegtájékoztatás szabadságát és sokszínűségét is tiszteletben kell tartani, és ebbe a nyomásgyakorlás miatti öncenzúra veszélye sem fér bele. Mindezekkel az elvekkel megy szembe a január elsejével hatályba lépett médiatörvény.

Az Ab nem mehet szembe Európával

Az Ab számításba kell, hogy vegye: amennyiben itthon átengedi a vitatott törvényeket, az óriási presztízsveszteséget jelentene számára a külföldi jogvédő fórumok előtt, figyelnie kell hát az európai joggyakorlatra.

A jogász méltatlannak, és Európában egyedülállónak nevezte azt a módot, ahogy az Ab hatáskörét szűkítette a parlament a testület a 98 százalékos különadóra vonatkozó törvényt megsemmisítő döntésére adott retorzióként. Az új alkotmány koncepciójában az szerepel, hogy az Ab nem szükségképpen megsemmisít - ami az alkotmánybíráskodás lényegi eleme -, hanem jogkövetkezményt állapít meg. "Például hogy az érintettek írják le százszor, hogy ezt vagy azt nem szabad csinálni" - tréfálkozik Kolláth. Szerinte ez a fajta kormányzati játék olyan, mint az orosz rulett teli tárral, amelyben a pisztolyt először az Ab-nak adják oda: "Na, fiúk, mit tudtok vele kezdeni?". Aztán jön Strasbourg, Brüsszel, Luxemburg, végül az ellenzék. 

Szerző: Bencsik Gyula  stop