A neandervölgyi ember lakályos hálótermét találták meg egy spanyolországi barlangban antropológusok, akik a felfedezésről a Journal of Archaeological Science című szaklapban közöltek tanulmányt.

Az Esquilleu-barlang Cantabriában található, s valamikor az 53 ezer és 39 ezer évvel előtti időszakban használhatták a neandervölgyi emberek, akik a "hálóterem" központjában "kandallót" építettek, körülötte pedig fűágyakat készítettek. A heverőket nagy valószínűséggel állatbőrből varrt takarók tették még kényelmesebbé - olvasható a Discovery News (http://news.discovery.com) hírei között.

A neandervölgyi ember kedvelte a tisztaságot: rendszeresen készített friss fűágyat, a régit pedig a "kandallóban" égette el.

"Nem kizárt, hogy a neandervölgyi emberek annyiszor készítettek friss fekhelyet, ahányszor a barlangba látogattak" - hangsúlyozta a tanulmány vezető szerzője Dan Cabanes, az izraeli Weitzmann Intézet tudósa.

A kutató szerint a tűz köré felállított ágyak nappal "kanapéként" szolgálták a közösség tagjait.

"Igyekeztek minél lakályosabbá tenni a tűz körüli térséget" - magyarázta Dan Cabanes, hozzátéve, hogy más, a neandervölgyi emberrel kapcsolatos helyszíneken feltárt tárgyak is azt sugallják, hogy a tűz körül ülve készítették kőszerszámaikat, de természetszerűleg itt főztek, ettek és aludtak is.

Dan Cabanes és csapata a barlangban gyűjtött üledékmintákat elemezte. Ennek alapján tudták a tudósok rekonstruálni, hogy milyen anyagok voltak jelen a barlang bizonyos pontjain bizonyos időszakokban.

Az ágyak "nyersanyagát" fitolitok, azaz növényi eredetű szemcsék alapján határozták meg, amelyeket nagy bőségben találtak a tűzhely körül. Nem volt arra utaló jel, hogy a barlangban lett volna valamilyen vegetáció, vagy hogy állati ürülékkel kerültek volna be a fitolitok. Így az egyedüli magyarázat a tudósok szerint az, hogy a neandervölgyi ember összegyűjtötte a füvet és felhalmozta a tűz körül.

Bár a "kandallóban" is találtak valamennyi fűből eredő fitolitokat, a java fától származik, ami azt jelzi, hogy a fa és a fakéreg volt a fő "energiahordozó". Időnként állati csontokat is a tűzbe dobtak, hogy megszabaduljanak az ételhulladéktól, s hogy egy kis pótlólagos tüzelőre is szert tegyenek.

Korábban spanyol kutatók egy másik barlangban ugyanezt a "lakberendezési" mintát tárták fel.

Dan Cabanes szerint az a nagy kérdés, hogy egy ilyen ötletes népesség, mint amilyen a neandervölgyi ember volt, hogyan halhatott ki.

"Valószínűleg több tényező - klímaváltozás, megváltozott társadalmi szerkezet, alacsony születési ráta, betegségek, a Homo sapiensszel folytatott vetekedés az élelemforrásokért - játszhatott közre a neandervölgyi ember sorsában" - emelte ki Dan Cabanes, aki azonban más kutatókkal egyetemben nem zárja ki annak a lehetőségét sem, hogy egyszerűen "felszívódtak" a modern ember populációjában.