Ha én most amerikai diplomata lennék, tökön szúrnám magam. Bizony. Csak ülnék a gép előtt, és izzadva olvasgatnám a dokumentumokat, amelyek immár bárki által elolvashatók. Ülnék a gép előtt bambán, és rettegnék, mikor kerül elő az én követi jelentésem. 

Feltehetőleg amerikai diplomaták százai éppen ezt teszik most, és éppen így. 
A világ másik része meg megpróbál illedelmesen félrenézni, és úgy tenni, mintha nem vett volna észre semmit. Mintha csak a liftben szellentett volna valaki, egy nagyon fontos és nagyon elegáns fogadásra menet. A világ másik része pedig székelyesebb megoldást igyekszik találni a problémára. Tudják, amikor a székelyek kártyáznak, aztán hirtelen nagyon nagy büdösség támad... Kérdi az egyik: - Kigyelmed vót-e? Mire a másik: - Én ugyan nem... Tán a kutya... Kisvártatva az első: - De hát a kutya bent sincs... Rövid tépelődés után a másik: - De majd csak begyün... 

Na, így várjuk, hogy bejöjjön végre a kutya. 
S közben olvasgatjuk a titkos meg szupertitkos amerikai dokumentumokat. Egy önmagát túlélt szuperhatalom fölöttébb bornírt, olykor szórakoztató, de leginkább végtelenül dühítő megnyilatkozásait. 

Várjuk tehát, hogy bejöjjön végre a kutya, de még nem jött be. Még csak a büdösség van jelen, a végtelen amerikai gőg és butaság formájában. 
Itt van például az amerikai diplomácia vezetőjének, Hillary Clintonnak az ötlete, amely szerint az a jó és üdvözítő magatartás a jövőben, ha az amerikai diplomaták kémkednek az ENSZ-ben kollégáik után. Azért ez klassz, nem? Már csak arra vagyok kíváncsi, ezt miképpen fogja a világ "pletykaszintű értesülésnek" minősíteni? Mert ugye, addig is mondani kell valamit, ameddig bejön végre a kutya... 
A sok büdösség közepette azért lelhet az ember gyöngyöket is. A legnagyobb darab mind között az a kínai diplomatától származó kijelentés, miszerint Észak-Korea "romlott gyerek", és ideje, hogy a két Korea a déliek vezetésével egyesüljön. 

Ez olyan igaz, mint a fene. 
És ennek például tényleg nem lett volna szabad nyilvánosságra kerülnie, mert Kína most hivatalból ellent fog mondani, meghosszabbítva ezzel az észak-koreai nép embertelen szenvedését. 
Mindenesetre érdeklődve várjuk azt a nyolcszáznyolc darab jelentést, amely hazánkról, a Magyar Köztársaságról íródott. Biztosan lesznek közöttük is gyöngyszemek. S ameddig előkerülnek, kaján vigyorral próbáljuk elképzelni, milyen lehet mostanában egy amerikai diplomáciai fogadás. Ha bárki elmegy rá egyáltalán, az kizárólag az időjárásról fog értekezni. S így cselekszik helyesen. Miképpen, ha amerikai diplomatákat fognak meghívni ezután bárhová, távozásuk előtt megszámolják majd az ezüstöt. S ez sem tűnik túlzott óvatosságnak... 

Mindez pedig azért, mert egy őrvezető ellopott és feltett a netre 240 ezer (!) titkos és szupertitkos amerikai diplomáciai iratot. 

Ha egy nagyhatalom akkora barom, hogy egy őrvezető el tudja lopni komplett diplomáciai levelezését, akkor legalább ne csodálkozzon semmin. És ezek (is) tele vannak atomfegyverrel! Jézusom! 
Amúgy tegnap az Interpol nemzetközi elfogatóparancsot adott ki Julian Assange, a dokumentumokat közzétevő WikiLeaks portál alapítója ellen. A hírek szerint nevezett pedofil, és ráadásul meg is erőszakolt két nőt Svédországban. 

Aha. Julian Assange feldobja a világhálóra Amerika szennyesét, és hetvenkét óra múlva kiderül, hogy pedofil. 
Mondtam én, hogy az a kutya előbb-utóbb csak begyün... 

Bayer Zsolt 
Magyar Hírlap