Nézzük az öröklést: a magánnyugdíjpénztári tagok esetében elsődlegesen nem az öröklés szabályai érvényesülnek. A tag ugyanis megjelölheti akár a szomszédját kedvezményezettként, nemcsak vér szerinti hozzátartozóját. Amennyiben nem jelöl meg kedvezményezettet, törvényes örökösét illeti meg a magánnyugdíjpénztárban felhalmozott vagyona, feltéve, ha még nem kezdték el azt folyósítani. Magyarán, ha elérte a nyugdíjkorhatárt és akkor halálozik el, amikor a magánnyugdíjpénztártól már nyugdíjat kap, akkor sem a kedvezményezettnek nem jár a jussa, sem a törvényes örökösnek. Az állami pénztár öröklésre vonatkozó szabályait ezzel nem igazán lehet összehasonlítani. Ha ugyanis a nyugdíjkorhatár és a szükséges szolgálati idő elérése előtt meghal az állami pénztártag, akkor özvegye nem jogosult utána özvegyi nyugdíjra. Erre ugyanis csak az jogosult, akinek házastársa az öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjhoz, továbbá mezőgazdasági szövetkezeti járadékhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, vagy öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjasként, mezőgazdasági szövetkezeti járadékosként halt meg.

Tévhit, hogy aki nem lép át a magánnyugdíjpénztárból az állami felosztó-kirovó nyugdíjrendszerbe, az a pénztártag elveszíti a munkáltató által befizetett járulék után az állami nyugdíj jogosultságát - hangsúlyozta Angyal József okleveles adószakértő. 2011 december 1-jéig még a nyugdíjának 75 százalékát az állami nyugdíjalapból megkapja. Ezután csak annyi történik, hogy megáll az óra. Pontosabban a pénztártag nem szerez több szolgálati időt, hanem ez a 75 százalék fokozatosan elkezd csökkenni. Ezért aztán azoknak, akik a nyugdíjkorhatár közelében vannak és jelentős fölhalmozásuk gyűlt össze a magánnyugdíjpénztárukban, érdemes elgondolkodniuk azon, visszalépjenek-e az állami rendszerbe - mondta Angyal József a Népszavának adott interjújában. Néhány év alatt nem csökkenne annyit a járandóságuk, hogy valóban rosszabbul járnának - húzta alá a szakértő. Így tehát egyáltalán nem biztos, hogy a visszalépés az állami rendszerbe mindenki számára kedvezőbb kilátásokat nyújt.

Az ONYF személyre szóló tájékoztató leveleivel a Napi Gazdaság írása szerint más gond is akad: a laphoz érkezett jelzések szerint több levél rossz címre ment, sőt kaptak belőle nem magánpénztári tagok is. Ráadásul - mint írják - a levélhez csatolt tájékoztatás tartalma elég meglepő, úgy tűnik, mintha a kormányzat sem bízna abban, hogy a most megalkotott szabályok alapján is elég vonzó az állami nyugdíj.

Szerda délelőttig, a Hírszerző forrása szerint, 2039-en nyilatkoztak arról, hogy maradnak nyugdíjkasszájuknál. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság adatai szerint kedden 1272-en nyilatkoztak arról, hogy maradnának. A legtöbben Budapesten, a Fiumei úti kirendeltségen töltötték ki a nyilatkozatot. Legkevesebben eddig Észak-Magyarországon nyilatkoztak.