Legalább 55, de inkább 60-65 milliárd forintnyi adóbevétel-kiesést okozna, ha az élelmiszerek általános forgalmi adóját egységesen 10 százalékra csökkentenék. Élelmiszer-ipari szervezetek, szövetségek régóta javasolják, hogy a jelenlegi 25, illetve 18 százalékos áfát a már említett mértékre kellene levinni.

A forgalom fellendülésén túl ettől azt remélik, így sikerülne visszaszorítani a jelenleg tetemes feketekereskedelmet. Ennek mértékét ágazati képviselők átlagosan a forgalom 30 százalékára becsülik, ám egyes termékpályák esetében ennél is magasabb lehet: számítások szerint a zöldség-gyümölcs kereskedelemnek a 40 százaléka zajlik „áfamentesen”.

Biztató az élelmiszer-ipari szervezetek számára, hogy a Vidékfejlesztési Minisztériumban áfacsoportot hívtak életre a lehetséges adócsökkentéssel kapcsolatos számítások elvégzésére. A piaci szereplők szerint mindenképpen lépni kellene. Az élelmiszerekre háruló 18, illetve 25 százalékos magyar forgalmi adó uniós összevetésben is magasnak számít.

Ha az ágazatot képviselőknek igazuk van, az adóbevétel-kiesés kisebb lehet a fenti évi 55–65 milliárd forintnál. Ez utóbbi számítás a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett, a háztartások fogyasztási kiadásaira vonatkozó adatokra épül (ezek közül pedig a legfrissebb elérhető, 2008-as számokra). Ezek szerint élelmiszerekre és alkoholmentes italokra a magyarok évente mintegy 1670-1680 milliárd forintot költenek, ebből csak az élelmiszerek forgalma mintegy 1530 milliárdot tesz ki. Erre – lapunk számítása szerint – 355-360 milliárd forintnyi áfabevétel jut. Ez azért kevesebb a 25 százalékos kulcs alapján várható 380 milliárd feletti összegnél, mert az alapvető élelmiszerekre – mint a kenyérféleségek és a tejtermékek – jelenleg is a kedvezőbb, 18 százalékos kulcs van hatályban. Ezt is figyelembe véve, valamint 10 százalékos egységes áfamértéket feltételezve jön ki az 55–65 milliárd forintos bevételkiesés.
Míg korábban az is évekbe telt, mire az alapvető élelmiszerek 7 százalékpontos „áfaelőnyben” részesültek, lehetséges, hogy az élelmiszer-ipari szervezetek hangja ezúttal értő fülekre talál. A Vidékfejlesztési Minisztériumban ugyanis áfacsoportot hívtak életre a lehetséges adócsökkentéssel kapcsolatos számítások elvégzésére – közölte még a múlt héten Czerván György, a tárca agrárgazdaságért felelős államtitkára. Az egyeztetéseken részt vesznek a főbb ágazati szervezetek, valamint a nemzetgazdasági tárca is. Utóbbi minden bizonnyal árgus szemekkel figyeli majd a lehetséges adóbevétel-kiesés mértékét, és egyelőre kérdéses, az érdekképviseletek képesek-e meggyőzni a pénzügyi kormányzatot arról, hogy az áfacsökkentés egyben az ágazat fehéredéséhez is hozzájárulna. Tény, hogy becslések szerint a feketén értékesített élelmiszerek volumene akár a több százmilliárd forintot is elérheti, amelynek „legalizálása” – 10 százalékos áfát feltételezve – több tízmilliárd forintnyi többlet-adóbevételben csapódna le. A szakmai szervezetek további érve, hogy az áfacsökkentéssel mérsékelni lehetne a természeti csapások miatt várható élelmiszerár-emelkedést is.
Az élelmiszerekre háruló 18, illetve 25 százalékos magyar forgalmi adó egyébként uniós összevetésben is magasnak számít. Van, ahol e termékeket adómentesen lehet értékesíteni, míg a hollandok például csupán 6 százalékos áfát számolnak fel az élelmiszerek után. GyM–KR