"Pősze Lajos kéri a nemrég még a hazafiakat futószalagon börtönbe juttató Budapesti Nyomozó Ügyészséget, hogy nyomozzon ellenem és büntessen meg. (...) Valakinek föl kellene végre világosítania Pőszét, hogy hová került. A mi köreinkben ugyanis az esetleges nézetkülönbségeket egymás között illik rendezni, nem pedig az elnyomó karhatalomhoz, netán az AVH-hoz fordulva."

Nemrég kaptam a hírt, hogy már megint keresnek a „szervek”, mert valami levelet kellene átvennem. Gondoltam, csak a szokásos idézés, feljelentés, nyomozás, nehogy már nyugodt legyek. Megszoktam már, legfeljebb arra vagyok általában kíváncsi, hogy melyik ország, melyik szerve keres. Ezúttal azonban erősen megdöbbentem, amikor kinyitottam a levelet. Ebben ugyanis arról értesülhettem, hogy Pősze Lajos, a Jobbik országgyűlési képviselője még augusztusban feljelentett a Budapesti Nyomozó Ügyészségen, rágalmazás és becsületsértés miatt. Tetszenek érteni? Azon a nyomozó ügyészségen, amely a Gyurcsány-korszakban kiemelkedett a hazafiak elleni eljárások során. Ráadásul Pősze azért jelentett fel, mert kritizálni merészeltem, amiért a Magyar Gárdát fölösleges „önmutogatásnak nevezte, amely fölött eljárt az idő”, Budaházytól pedig – csatlakozva az ellenséges médiasakálok kórusához - elhatárolódott. Pősze Lajos kéri a nemrég még a hazafiakat futószalagon börtönbe juttató Budapesti Nyomozó Ügyészséget, hogy nyomozzon ellenem és büntessen meg. Szerencsétlen pára ehhez még segítséget is akar adni, odaírja a feljelentésbe a honlapom címét. Talán azt feltételezi Pősze, hogy éppen a nyomozók ne tudnák? Azt is tudják, hogy – Michael Collins után szabadon - mikor reggelizek.

Valakinek föl kellene végre világosítania Pőszét, hogy hová került. A mi köreinkben ugyanis az esetleges nézetkülönbségeket egymás között illik rendezni, nem pedig az elnyomó karhatalomhoz, netán az AVH-hoz fordulva. A spiclik máshová valók. Különösen gusztustalan Pősze azon siránkozása a nyomozó ügyészségen tett feljelentésében, hogy őt az én kijelentéseim miatt súlyos presztízsveszteség érte, és sértettem az ő szakmai tekintélyét, ráadásul elveszítette a frakcióvezető-helyettesi megbízatását. Azon túl, hogy tudomásom szerint azért veszítette el a „megbízatását”, mert rajtam kívül szerencsére másokat is sértett Pősze árulása, cserbenhagyása, az is sokat elárul Pősze jelleméről, hogy ő itt a szakmai tekintélyét, presztízsét, végső soron az „állását” félti. Sokan, akik neki is kikaparták a gesztenyét, ezt a harcot, amit hazánkért vívunk, egészen másképpen fogják fel.

Pősze jellemtelenségét bizonyítja az is, hogy amikor megtehette volna, nem akarta velem szemtől szembe tisztázni ezt az ügyet, inkább suttyomban, még a Jobbik-frakció előtt is eltitkolva, az elnyomó rendszerhez fordult, nyilván abban bízva, hogy azok majd elintéznek engem, hiszem amúgy is utálnak. Ráadásul Pősze a mai napig úton-útfélen azt hazudja, hogy én a szakpolitikusok irtására buzdítottam. A szó elszáll, az írás azonban megmarad. Csak el kell olvasni újra a Szent Korona Rádiónak adott nyilatkozatomat (a cikk végén ott az ide vonatkozó rész). Én a gyáva, megalkuvó, áruló politikusok irtására buzdítottam, ez azért egészen más. A bíróság mellesleg természetesen megszüntette a nyomozást, hiszen a politikusoknak benne van a fizetésükben az, hogy ország-világ előtt erős szavakkal is kritizálhatják őket. Ennek tudatában még Gyurcsány sem jelentett fel, amikor 2006-ban a Kossuth téren, a tévéostrom után pszichopatának neveztem. Pőszéről egyébként is csak tényeket jelentettem ki, dehonesztáló jelzőket nem aggattam rá, pedig lehetne bőven.

Pősze Lajos egyébként arra hivatkozva kérte a megbüntetésemet, hogy szerinte az én „magatartásom súlyosan társadalomellenes”. Szerintem viszont az árulás, a megalkuvás, a bebörtönzöttek és a talpasok cserbenhagyása a súlyosan társadalomellenes, egészen konkrétan a magyarság is azért került ebbe a mai rossz helyzetébe, mert árulások, megalkuvások és cserbenhagyások fertőzték meg a társadalmunkat az elmúlt 100 esztendőben. Végezetül álljon itt a pontos idézet az ominózus interjúból, hogy mindenki maga dönthesse el, hogy kinek volt igaza:

-SZKR: Kis aktuálpolitikai kérdés: mit gondolsz Pősze Lajosról és a hozzá hasonlókról, akik nyilatkozataikban elhatárolódtak Budaházytól, a Gárdától és az egész radikális szárnytól?
-T.L.: Ezt súlyos árulásnak minősítem. Lehet nem egyetérteni Budaházy Gyuri bajtársammal, de amíg börtönben van, addig árulás ellene fordulni. Pősze kijelentése egyben a gárdisták és a radikálisok cserbenhagyása is. Tipikus esete az általam mélyen megvetett karrierpolitikusnak, aki felmászott a mi hátunkon, aztán a kényelmes bársonyszékben már nincs szüksége a szalonokban kellemetlenné váló harcosokra. Az ilyen politikusokat a mi oldalunkon tűzzel-vassal irtani kell! Már most látható, hogy egyre jobban feszül egy ellentét az úgynevezett szakpolitikusok (ezt a szót sem szeretem egyébként) és a szabadságharcosok között, bár én inkább a megalkuvók és a bátrak ellentétének nevezném ezt a helyzetet. Ugyanakkor számomra öröm és bizakodásra ad okot, hogy a Pősze-kijelentés után közvetlenül tárgyaltam Vona Gáborral, aki teljes mértékben megnyugtatott. Benne töretlenül bízom, évek óta mindig állta a szavát. Jellemző, hogy a megbeszéléseinkről sohasem készítettünk írást, az egymásnak adott szavunkat sohasem szegtük meg. (A teljes interjút IDE kattintva elolvashatja)

Toroczkai László

A feljelentés:

A bíróság, az ügyet megszüntető határozata:

(Szent Korona Rádió)