Nyilatkozatháborúba és romaügyi konferenciába torkollott az Európai Bizottság csütörtöki brüsszeli ülése. Az eredetileg gazdasági kérdések megtárgyalására összeülő csúcsértekezlet végül szinte kizárólag a francia romapolitikát ért támadások miatt sértődött Sarkozy megbékítésével foglalkozott.

Romaügyi konferenciává változott az Európai Bizottság ülése csütörtökön Brüsszelben. Az Európai Uniós tagállamok vezetőinek csúcsértekezletén eredetileg olyan gazdasági kérdéseket kellett volna tárgyalni, mint a szorosabb gazdasági kormányzás kialakítása, a távol-keleti piacok felé való nyitás, vagy egy Dél-Koreával kötendő egyezmény, a találkozót azonban végül Nicolas Sarkozy francia elnök és a párizsi romapolitika tematizálta, a gazdasággal kapcsolatban pedig csak felületes nyilatkozatokra futotta, az unió közös fiskális politikájának szigorítása még várat magára.

A csütörtöki EU-csúcsnak elsősorban azzal kellett megküzdenie, hogy valahogy kibékítse Sarkozy elnököt és Viviane Redinget, az Európai Bizottság alapvető jogokért és jogérvényesülésért felelős tagját. A luxemburgi politikusnő ugyanis keddi nyilatkozatában élesen bírálta a francia romapolitikát, és kijelentette, hogy a francia kormány döntése a romániai és bulgáriai romák hazaküldéséről ellenkezik az Európai Unió egyik direktívájával, mely lehetővé tenné a szabad mozgást az államszövetség tagországain belül.

A romatelepek felszámolása és a második világháború 

"Ami sok, az sok" - jelentette ki Reding a keddi sajtótájékoztatóján. "Egyik tagállam sem részesülhet különleges bánásmódban, különösen akkor nem, ha alapvető értékekről és európai törvényekről van szó." A politikus ezért azt is kilátásba helyezte, hogy az elkövetkezendő napokban uniós kötelességszegési eljárást fog kezdeményezni Franciaország ellen, amiért Párizs szerinte megszegte a szabad mozgásról szóló Európai Uniós direktívát, egy, a francia belügyminisztériumból a héten kiszivárgott belső utasítás szerint pedig az illegális telepek felszámolásának kifejezetten a romák voltak a célpontjai. 

A francia kormány természetesen nem ért egyet Redinggel, a Sarkozyék által leginkább sérelmezett rész azonban az a szintén kedden a politikusnő szájából elhangzó mondat volt, melyben a második világháborús deportálásokhoz hasonlította a francia romaellenes intézkedéseket: "Személy szerint megdöbbentett ez az eset, ami olyan benyomást keltett, hogy embereket távolítanak el az Európai Unió tagországaiból csak mert bizonyos etnikai kisebbséghez tartoznak. Nem gondoltam volna, hogy Európának valaha is újra egy hasonló helyzettel kell majd szembesülnie a második világháború után."

A Viviane Reding által az Európai Bizottság tagjaként elmondott beszéd meglehetősen indulatos válaszokra késztette a francia delegáció tagjait, Sarkozy más diplomaták elmondása szerint zárt körben még a csúcsértekezlet előestéjén úgy fogalmazott, hogy mivel Franciaország betartotta az európai előírásokat és a saját törvényeit, ezért gyakorlatilag támadhatatlan a kérdésben, "de ha a luxemburgiak be akarják fogadni a romákat, akkor csak nyugodtan."

Sarkozy megsértődött

A csütörtöki uniós kormány- és államfői értekezlet így a fontos kérdések helyett szinte kizárólag a franciák és a luxemburgiak, illetve az Európai Bizottság vezetősége közti konfliktus elsimításáról szólt. A zárt ajtók mögött zajló munkaebéden a jelenlevők elmondása szerint a francia államelnök ráadásul ki is akadt, heves vitába bonyolódott José Manuel Durao Barrosóval, a bizottság portugál elnökével, aki állítólag megpróbálta megvédeni Redinget. Sarkozy erre olyan hangosan kezdett kiabálni, hogy a folyosó másik végén várakozó diplomaták is hallották, a romák hazautaztatásában érintett bolgár elnök pedig egyenesen botrányosnak nevezte az ebédlőasztalnál történt incidenst.

A vita hangnemét Sarkozy természetesen tagadta, bár azt beismerte, hogy valóban felmerült a kérdés ebéd közben, Franciaország elnökeként azonban nem engedheti meg, hogy bárki is ilyen hangon beszéljen az országáról. "Nem beszélünk így európai partnereinkkel, ezek a kijelentések mélyen sértőek voltak" - hangsúlyozta Sarkozy, de elmondása szerint az összes jelenlévő állami vezető biztosította őt támogatásáról, sőt, végül Barroso is elhatárolódott Reding szerencsétlenül megfogalmazott mondataitól, a politikusnő pedig hivatalosan is bocsánatot kért Franciaországtól.

A francia elnök csütörtöki ámokfutása azonban itt még nem ért véget. Az ügyről szólva megjegyezte, hogy Angela Merkel német államfő is biztosította őt támogatásáról, sőt, arról is beszéltek, hogy Németországban is hasonló lépéseket terveznek az illegális romatelepek felszámolását illetően. Merkel sajtóirodája azonban igyekezett minél hamarabb cáfolni a kijelentéseket, egy nyilatkozatban pedig közölték, hogy a két államfő találkozóján még csak nem is esett szó a németországi romákról, Guido Westerwelle külügyminiszter pedig úgy nyilatkozott, hogy hasonló lépések egyenesen ellentétesek lennének a német alkotmánnyal.

Ígéret a közös roma integrációs politikára

A 27 uniós tagállam vezetőinek értekezlete így végül nem sok eredményre vezetett, a legfontosabb feladat most a szövetségen belüli béke és jó hangulat helyreállítása volt, Sarkozy összecsapása a bizottsággal pedig végül kölcsönös kompromisszummal zárult. Az értekezlet a gazdasági döntések meghozatala helyett mindössze addig jutott, hogy kimondták, minden tagállamnak joga van a saját törvényeit alkalmazni a saját területén, de az uniós szabályozásokat a bizottság ellenőrzi, és ezek közé tartozik a szabad mozgás, illetve a diszkrimináció elvetése is.
Ezen túl Barroso is hivatalosan bocsánatot kért Viviane Reding nevében is, valamint a hasonló összecsapások elkerülése érdekében kimondták, hogy a tagállamok és az európai intézmények között a kapcsolatokat a kölcsönös tisztelet jegyében kell kialakítani. 

A romakérdés heves vitái pedig végül oda vezettek, hogy a tagállami vezetők szóbeli ígéretet tettek egy közös roma integrációs politika kidolgozására, amire viszont feltehetőleg csak jövőre kerülhet majd sor, talán épp a magyar soros elnökség ideje alatt. A legközelebbi európai bizottsági ülés viszont október végén lesz, amikor talán már sor kerülhet a gazdasági kérdések tárgyalására is, és nem csak azzal kell foglalkozni, hogy ki hogyan sértette meg a másik országát, vagy valamelyik európai intézményt.

(Forrás: Le Monde, Le Point, Libération, EUObserver, MTI)